Mohács ostroma: egy hónapig lőtték aknavetőkkel a várost a szovjet csapatok

Nyolcvan évvel ezelőtt ezekben a hetekben a Mohácsi-szigetről lőtték aknavetőkkel a várost a szovjet csapatok. Mohácsot egy hónapig tartó ostromot követően tudták bevenni.

A második világháborúban 1944. szeptember 23-án lépett a trianoni határok közé szorított Magyarország területére a szovjet Vörös Hadsereg.

Az akkor érvényes magyar határt egy hónappal korábban, 1944. augusztus 27-én lépte át a szovjet haderő, a székelyföldi Sósmezőnél. 

Egy német Tigris páncélos Debrecen utcáján, 1944-ben (Fotó: MTI-Reprodukció)

Hatalmas páncéloscsata Debrecennél

A hivatalos történelemkönyvekben sokáig az szerepelt, hogy erre Battonyánál került sor, a városi legenda szerint azért, mert ennek a községnek volt a szülötte a kommunista külügyminiszter, Puja Frigyes. A tény az, hogy a 2. ukrán hadseregcsoport 53. hadseregének 57. lövészhadteste Lőkösháza-Battonya-Nagylak vonalában több ponton egyszerre lépte át a magyar határt.

A szovjetek október elején Nagyvárad térségében is áttörték a magyar védelmet, és néhány nap múlva már Debrecen közelében jártak, ahol hatalmas páncéloscsata bontakozott ki, azonban a szovjeteket nem sikerült feltartóztatni.

Egy hónapig aknavetőkkel lőtték a várost

Az első szovjet csapatok október 25-én jelentek meg Mohácsnál, a Mohácsi-szigeten.

Az átkelést meg sem kísérelték, egy hónapon keresztül aknavetőkkel lőtték a várost. Át ekkor még nem keltek, de innentől egy hónapon keresztül lőtték a várost. Hídfőfoglalásra először november 7-én került sor Kiskőszegnél, ahol egy nappal később a németek még meg tudták akadályozni egy újabb hídfő létrehozását, de másnap a szovjet csapatok sikerrel jártak.

A további nyugati előrenyomulás a csapatok összevonása miatt csak november 25-26-án kezdődhetett meg, ekkor a 3. Ukrán Front 4. gárdahadserege sikeres átkelést hajtott végre Mohácsnál és elfoglalta a várost.

November 27-én aztán megkezdődött a szovjet csapatok átkelése a Dunán a Mohácsnál és Kiskőszegnél kiépített pontonhidakon, majd elfoglalták egész Baranyát. 

Április 12-ig folyt a háború Magyarországon

A szovjetek hosszú ostrom után, 1945. február 13-án vették be Budapestet, és április 4-én Nemesmedves birtokbavételével foglalták el teljesen Magyarországot, legalábbis a szovjet hadijelentések szerint. A felszabadítás, ahogy évtizedekig tanították az iskolákban, azonban nem ezen a napon, hanem legalább egy héttel később fejeződött be. A történészek kiderítették: április 4-ét a magyarországi harcok elhúzódása miatt felbőszült Sztálin tűzte ki határidőnek a 3. Ukrán Front parancsnoka, Tolbuhin marsall elé.

EQM