Megfordítanák a pocsék trendet: elkészült a Dél-Dunántúl 2030-ig szóló fejlesztési stratégiája

Hamarosan a kormány elé kerül a régió 2030-ig szóló fejlesztési stratégiája, közölte egy hétfői sajtóbeszélgetésen dr. Mikes Éves, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Baranya, Somogy és Tolna megyébe várhatóan több milliárd euró érkezik a fejlesztési célok valóra váltásához, valamint a kormány egyedi döntések hozhat és minden bizonnyal hoz is a térség felzárkóztatása érdekében, például a mohácsi Duna-híd felépítéséről, a pogányi és a kaposvári repülőtér fejlesztéséről. A szekszárdi és a kaposvári önkormányzat a városok fejlesztési stratégiájának elkészítésével segítette a kormánybiztos munkáját, a pécsi városháza részéről viszont csak egy projektlista átadására futotta. 

Elkészült, s néhány héten belül a kormány elé kerül a Dél-Dunántúl fejlesztési irányait kijelölő stratégia, ami a következő uniós ciklus hétéves időszakában meghatározza az érintett három megyében azt, milyen célterületekre fordíthatók majd a rendelkezésre források.

Azt, hogy pontosan mekkora összegről van szó, még nem tudni, de az bizonyos, hogy több milliárd euróról, forintban több százmilliárdról. (Az ország egésze számára 51 milliárd euró áll jut, az, hogy egy-egy régióba ebből mennyi jut, az például függ az érintettek pályázati hajlandóságától és eredményességétől is.)

Dr. Mikes Éva kormánybiztos kifejtette, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna alkotó három megye valamennyi fontos gazdasági mutató tekintetében az ország legrosszabbul teljesítő megyéi közé tartozik. Éppen ezért a cél nem más, mint trendforduló elérése, azaz a térség növekedési pályára állítása.

A munkahelyek megőrzését és újak teremtését, a jövedelmek emelését, a népességmegtartó-erő növelését, egyszóval a felzárkóztatást szolgáló stratégia három pillérre épül, vidék- és iparfejlesztésre, valamint a turisztikára.

Mindezt egyrészről az úthálózat hiányzó elemeinek megépítésével, repterek bővítésével, a kaposvári és a pécsi egyetem, valamint a szakképzés fejlesztésével, másrészről pedig a gazdaság fejlesztésével szeretnék elérni. Utóbbi kapcsán új foglalkoztatók betelepítése és a meglévők kiemelt támogatása is a célkitűzések között szerepel.

Úgynevezett növekedési centrumokat is meghatároztak (Pécs-Mohács, Kaposvár-Zselic, Szekszárd-Paks;), amelyek nem versenytársak, hanem egymás kiegészítői. Ezek az ipar fejlesztésének célterületei.

A stratégia turisztikai térségekkel is foglalkozik.

A Balaton déli partját és Pécs-Villányt illetően a terv az, hogy egész évben vonzó programokat kínáljanak minden korosztálynak tematikus élményláncok kialakításával, Zselicben a már megkezdett beruházások folytatásával nemzetközi léptékű sport turisztikai központ kialakításával, Szekszárd és a Dráva-mente esetében esetében a térségre jellemző kínálat és szolgáltatások nagy ívű fejlesztésével.

Mikes Éva elmondta azt is, a kamara, az egyetemek mellett az önkormányzatok is segítették munkájukat, Kaposvár és Szekszárd a városok fejlesztési stratégiájának elkészítésével is, a pécsi önkormányzattól azonban ilyet nem, csak egy projektlistát kaptak.

A kormánybiztos arról is beszélt, hogy a kormány egyedi döntéseket is hozhat és minden bizonnyal hoz is a térség felzárkóztatása érdekében, például a mohácsi Duna-híd felépítéséről, a pogányi és a kaposvári repülőtér fejlesztéséről.

Máté Balázs