Még egyszer megtelt Mohács főtere, eltemették a telet a busók

2024. február 13. kedd 18:29

Még egyszer megtelt Mohács főtere, eltemették a telet a busók

A hagyományos húshagyókeddi máglyagyújtással és a telet jelképező koporsó elégetésével véget ért Mohácson az idei busójárás. A város főterén kedden este is sok ezren voltak.

 

A farsangtemetés egykor szinte csak a mohácsiak ünnepe volt. Ilyenkor beöltözve mókáznak többen azok közül is, akik vasárnap vendégeket fogadva talán ki sem jutottak az utcára.

Ma már nem egészen így van: ha több tízezres tömeg nem is volt a városban, több ezren biztosan összegyűltek kedden is a Széchenyi téren. Sokan éppen azért indulnak útnak ezen a napon, hogy elkerüljék a szombati és vasárnapi nagy tömeget. Őket az időjárás is kárpótolta a vasárnapi borús, esős napért, hiszen napsütés fogadta a télűzőket és a látogatókat.  

A maszkások a hagyományoknak megfelelőn a Kóló téren gyülekeztek, majd három órakor a megszokott útvonalon elindultak a főtérre.

Négy órakor elkészült a városháza lépcsőjén az ilyenkor szokásos, közös kép, külön-külön a busókkal és a sokac lányokkal, majd a Zora Néptáncegyüttes adott műsort a szabadtéri színpadon.

A város tamburásainak közreműködésével még egyszer felcsendültek a legismertebb dalok, a máglyát, s rajta a telet jelképező koporsót szürkületkor gyújtották meg, amivel véget ért a busójárás.


Húshagyókeddet követően, szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.

A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.

Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.

E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert "lelkileg egyesülni" az "igazi áldozattal, Jézus Krisztussal".

 

M. B. - Fotó: MTI/Sóki Tamás (archív)