Linder Ildikó: csak erős nők képesek felemelni egymást, ők mind hétköznapi hősök

2021. október 17. vasárnap 10:49

Linder Ildikó: csak erős nők képesek felemelni egymást, ők mind hétköznapi hősök

Linder Ildikó az általános iskolában kezdett kézilabdázni, amit majdnem 20 évig űzött. Két gyermeke születése között játszott igazoltan utoljára, utána váltott a csoportos edzésekre, és lépett az életébe először csak hobbiként a fitnesz. 2013-ban szerezte meg első képesítését, s lett hivatalosan is edző (testépítés-fitnesz szakágban), majd vált főállású fitnesz oktató. 

 

 

 

 

- Milyen szerepet játszik a sport az életében?

- A mindennapi életem létfontosságú része, általa váltam azzá az emberré, aki vagyok. Szerencsére a társam - aki lassan 20 éve a férjem is - ugyanilyen megszállott, így kölcsönösen támogatjuk egymást. Folyton-folyvást jönnek az ötletek, tudatosan törekszem arra, hogy minél inkább a pillanatban éljek és értékeljem azt. Ha előre nézek, csak egészséget szeretnék látni a családomnak és mindenkinek, aki körülvesz.

- Jelenleg milyen területen tevékenykedik a mindennapokban?
- Különféle csoportos edzéseket tartok a városban és a környéken élő nők számára. A jól eső testi fáradtság mellett fontos számomra a szellemi munka is, így 5 éve munkaerő-piaci tanácsadóként álltam újra civil pályára és jelenleg is ezen a területen dolgozom.

- Megfér egymás mellett ez a két munka?
- Hosszú út volt, míg sikerült egyensúlyba hozni civil és edzői munkámat. Ha a szenvedély munkává válik, sok eseteben képesek vagyunk átesni a ló másik oldalára, és túlpörgetni magunkat. Bár soha nem tekintettem munkának az edzéseimet, valójában kőkemény szakma ez. Az, hogy az ember kiáll és levezényel egy edzést, ami a leglátványosabb, valójában a legegyszerűbb feladat. Amit sok ember nem lát, az a háttérmunka, ami mindezt megelőzi.

Névjegy

Linder Ildikó 1977.04.06-án született Mohácson. Tanulmányait a Park Utcai Általános Iskolába kezdte, a középiskolát Baján végezte, a MNÁMK kéttannyelvű német gimnáziumában, majd okleveles szociálpolitikus diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetemen.

- Van bármiféle „hitvallása" az egészséges életmód terén?
- A testmozgásnak és a táplálkozásnak ugyanolyan fontosnak kell lennie. Ezt tudatosítom a hozzám látogató hölgyekben is. Ha már elindul gondolati szinten egy életmódváltás, számomra az is siker. A rendszeres testmozgásnak csak egy szerencsés mellékhatása az, ha időközben súlyt is veszít az illető. Azt vallom, hogy a mindennapi életünk minőségét teszi jobbá a sport.

- A fiatalok mennyire nyitottak a testmozgásra?
- A fiatalok sportolási vágya nagyon hullámzó. Nehéz megszólítani is őket, mert tinédzserkoruk minden problémájára előbb keresnek a TikTokon megoldást, mint egy Duna-parti futásban. Ám egy biztos, a gyerek nem a szavaknak hisz, hanem a szemének. Ha azt látja, anya, apa edzésre jár, biciklizni, futni, bokszolni,
talán előbb-utóbb elgondolkodik rajta, hogy ez őt is boldoggá tehetné, és belevág.

- Miért pont a csoportos edzésekben hisz? A motiváció miatt?
- Sokat gondolkodtam azon, miért pont a csoportos edzés az, amit ennyire a magaménak érzek. A zene és a mozgás kapcsolata számomra elengedhetetlen. Legyen az egy latinos sláger zumbaórán vagy rockzene tabatán, a hangos zene lüktető ereje erőt ad és kiragad a hétköznapokból. A csoportos edzéseken olyan energiák áramlanak, melyeket talán nem is lehet szavakkal kifejezni. Fantasztikus érzés végignézni egy tornateremnyi nőn, akik magukért dolgoznak, együtt. Rengeteg energiát kapok tőlük, amit vissza is adok. Hiszek a nők és a közösség erejében, és abban, hogy az ember egy jó csapatban minden kitűzött célt elér. Az elmúlt időszakban mosolygó férjek, társak üdvözöltek és köszönték meg az online edzéseket, hogy hetente többször ott ugrált az asszony a tv előtt és nem őrült meg a bezártságban. Vallom és tapasztalom, illetve lányaimnak is azt tanítom, hogy csak erős nők képesek felemelni, motiválni egymást, úgy, hogy közben mozgatórugói a családjuknak, a társadalmunknak. Ők mind hősök.

M. H.