Lelke világa: az alkotás számára terápia, vallja Hári Erika, a tehetséges képzőművész

Az alkotás folyamatáról, lélektanáról is beszélt a Mohácsi Újság.hu-nak Hári Erika, akinek munkáit immár két kiállításon is láthatták a mohácsiak. A gyermekekkel is foglalkozó képzőművész elképesztő fogyásáról is beszámolt. 

A mohácsi születésű alkotó már kisgyermekként sikereket ért el a művészetben, több kiállításon szerepeltek művei. Felnőttként az élet azonban más irányok felé sodorta, így a rajzolás teljesen kiszorult a mindennapjaiból.

- Négy éve kezdtem ismét intenzíven rajzolni. Az újrakezdésben Bosnyák Mihály rajztanár támogatott, akinek tehetsége, tudása és precizitása hatalmas segítség volt a számomra - beszélt az újrakezdésről Hári Erika. Aztán következett egy válás, majd - elképesztő akaraterőről tanúbizonyságot téve - egy hetven kilós fogyás, ami ismét kibillentett a rajzolásból.

S hogy a rajzolás mit is jelent neki? Azt is elárulta.

- A művészet, az, hogy kirajzolhatom magamból az érzéseimet, mára már egy terápia számomra, megkönnyíti a mindennapjaimat. Minden szabad percem ezzel töltöm, ez a szenvedélyem. Mivel a lelkem tartalma tükröződik minden művemen, ezért is lett mindkét kiállításom címe, hogy Lelkem világa.

- Mi inspirálja a művek elkészítésében? Mit rajzol a legtöbbször?

- A krízishelyzetek hozzák ki belőlem a legjobb műveket, ezekből merítek ihletet. Mindig szükségem van egy inspiráló személyre, mondhatjuk úgy is, hogy egy múzsára. Megélt helyzeteket jelenítek meg, de rengeteg művészfotó is megihlet. Általában női arcokat rajzolok, többnyire szomorú arckifejezéssel. Grafittal, színes ceruzával, tintával dolgozom, az utóbbival festeni is szoktam.

- Mikor volt az első kiállítása? Mi ösztönözte, hogy egy ekkorát lépjen?

- A barátaim noszogatására mentem bele, hogy tárlatot nyissak. Végül Mészáros Zita segítségével tavaly júniusban nyílt meg az első kiállításom az Ifjúsági Centrumban. Hatalmas sikere lett, az akkor tízéves IC-ben ez volt tavaly a leglátogatottabb kiállítás.

- Ha jól tudjuk, gyerekekkel is foglalkozik.

- Így van. Tavaly egy kézműves tábor vezetője voltam. A gyerekek nagy örömmel jártak a foglalkozásokra, ahol együtt alkottunk. Azóta van egy kis csoportom, akik heti rendszerességgel járnak hozzám rajzolni, s büszkén mondhatom, hogy egyre komolyabb alkotások születnek, ezért az idén, november 30-án megnyitott második kiállításomon a saját műveimen kívül a mellettem felcseperedő kis növendékeim rajzait is kiállítottuk az IC-ben.

- Mik a további tervek? Lesz még kiállítása?

- Mindenképpen tervezem. Most ismét elmélyülök az alkotásban, hogy megörvendeztethessem a közönséget a harmadik Lelkem világa kiállításommal. Nagyon szeretem ezt csinálni, és a visszajelzések mindig erőt adnak ahhoz, hogy folytassam.

Dittrich Zsófia