Legendák között: negyven éve írták be magukat a mohácsi focitörténelembe - Képgaléria!

Nem mindennapi találkozóra került sor szombaton Mohácson: egykori kiváló labdarúgók gyűltek össze annak apropóján, hogy a negyven évvel ezelőtt Nagyatádon játszott osztályozón a Fűzfőt legyőzve a másodosztályba jutott a Mohács-Véméndi TE. Megelevenedtek az emlékek, záporoztak a sztorik. 

Negyven éve, 1979. június 24-én történt Nagyatádon, a Fűzfő ellen játszott osztályozó 55. percében: szabadrúgáshoz jutott az MVTE, s amíg a sorfal rendeződött, Dárdai L. röviden, alig két méterre legurította a labdát Pártényi elé, a csatár pedig jó 28-30 méterről a bal alsó sarokba bombázott. A helyszínen több ezer mohácsi ünnepelte ezt a gólt, ami - mivel több találat nem esett - a másodosztályba jutást jelentette a csapatnak.

A fotóra kattintva megtekintheti képgalériánkat:

Mindez hatalmas, sporttörténeti eseménynek számított Mohácson és környékén. Rengetegen kísérték el a csapatot Nagyatádra, tombolt a fociláz a városban, még az is a futballról beszélt, akit amúgy nem érdekelt a sportág.

Ennek a legendás mérkőzésnek a hősei, s a korszak mohácsi csapataiban megfordult kiváló játékosok gyűltek össze szombaton a Mohácsi Ipartestület épületében.

A baráti találkozót a pályán kívül is igazi csékáként viselkedő Megyeri Károly vezényelte, aki rögtön azzal indított, hogy a fentebb említett gól szabályosságát van, aki ma is vitatja: az ellenfél egyik játékosa ugyanis üzenetben adta tudtára véleményét, hogy szerinte vissza kellett volna fújnia a sporinak a szabadrúgást.

Minderről rögtön élénk vita is támadt, amit azzal zártak le az egykor pályán lévők, hogy a bíró megadta, kész, nincs is miről beszélni.

Amúgy minden másról nagyon is volt. A legendák ontották a sztorikat.

Lingl például felelevenített egy régi, Videoton elleni MK-meccset, amely egy időre félbeszakadt, mert miután őt - mondjuk nem pont így fogalmazott - hátulról alattomosan felrúgta a vendégek egyik játékosa, a nézőknél elszakadt a cérna.

Befutottak a nézőtérre, kezükben a náluk lévő esernyőkkel, s megtámadták a szabálytalankodó „gyereket". A rend aztán csak helyreállt valahogy, s a Mohács tovább is jutott.

Vagy mégsem? Erről már megoszlottak a vélemények, meg arról is, hogy melyik évben is történt mindez. Kiderült, hogy két Vidi elleni kupameccs is volt abban a korszakban, abban viszont mindenki egyetértett, hogy ezek közül az egyik párharc továbbjutója a Mohács volt. Hőstett volt bizony az is.

A találkozón megjelent a mester, Bán László is, akit hatalmas szeretettel fogadtak egykori játékosai. Egy perc csendet kért azokra emlékezve, akik már nem lehetnek közöttünk. Megható volt látni, ahogy szavai nyomán néma vigyázzba vágták magukat a jelenlévők.

A tréner aztán arról beszélt, mekkora örömet jelentett számára, hogy edzhette a csapatot, felelevenítette a régi sikereket, s arról is szólt, szerinte Mohács most is megérdemelne egy másodosztályú focicsapatot.

- De legalább a harmadik vonal lenne meg a mennyei megyei helyett - vágták rá azonnal többen is.

Később nemcsak a jelenkori mohácsi foci, hanem a baranyai labdarúgás helyzete is terítékre került. Mérhetetlen keserűséggel beszéltek arról az egykori játékosok, edzők, hogy nemhogy első-, még másodosztályú csapata sincs Baranyának. A tehetségek így elmennek máshova, pedig most is össze lehetne rántani egy jó kis gárdát belőlük - vélekedtek többen is, s bizony igazuk van.

A találkozó aztán a terített asztal mellett éjszakába nyúlóan folytatódott, hatalmas - sajnos ezeken a hasábokon jórészt idézhetetlen - történetekkel a pályák, öltözők világából.

Felvetődött az is, hogy a Pécsi Labdarúgás Napjához hasonlóan legyen Mohácsi Labdarúgás Napja, ami akár lehetne nagyatádi meccs évfordulóján. Erről döntés persze még nem született, mindenesetre kíváncsian várjuk, lesz-e folytatás - az viszont tény, hogy a helyi legendák, akik egykor rengeteg örömet szereztek a mohácsiaknak, valóban köztünk élnek, s jó lenne mielőbb viszont látni őket egy-egy újabb találkozón.

Végül álljon itt a sikert kiharcoló alakulat összeállítása: Perjési - Farkas, Rott, Dárdai L., Alsóvölgyi - Kiss L., Komli (Budovinszki, a 89. percben), Hancz - Schwarzkopf (Keipl, a 88. percben), Pártényi, Bencsik. Edző: Bán László.

Az MVTE kereta a 70-es években: Alsóvölgyi István, Bencsik Vilmos, Dárdai Lajos, Farkas Béla, Fiochsz Ferenc, Grain András, Gyimesi Gyula, Hancz László, Hell Zoltán, Kiss László, Keipl János, Komli József, Kovács Bálint, Kővári Csaba, Lőrincz István, Papsity Zoltán, Pártényi Antal, Perjési Károly, Peterke András. Rott Ferenc, Schwarzkopf Bálint, Szeibert Imre, Székely Dezső, Szloboda József.

Máté Balázs - Fotó: Dittrich Éva