Lapszemle: Mohács térségében szöknek be Baranyába a migránsok, írja a Magyar Idők

Az aknák sem tartják vissza Mohács térségében, a Duna-Dráva Nemzeti Parkon át az országba beszökőket. A behatolókat segítő embercsempészek jó helyismerettel rendelkeznek és a migránsokat az autósztráda irányába küldik, majd onnan autókkal viszik tovább őket. A rendőrség folyamatos jelenléte és fellépése azonban visszatartó erejű lehet, írja a Magyar Idők. 

A rocsó, vagyis a rohamcsónak tűnik fel elsőként a Mohácsi-szigetről - ahogy itt mondják: a szigetből - éppen Mohácsra visszatérő Csata nevű komp látószögében. A Cigány-zátony irányából érkezik, két határrendésszel, akik menet közben a komp kormányosával értekeznek valamiről. Annyi kiszűrődik a sétányon álló vándorhoz: „Láttatok idegeneket?", és a rocsó tovább úszik észak felé a Dunán.

Mellőzi az időközben kikötő Csatát, a kompról már gurulnak ki az autók, amikor szemből, a Szabadság-zátony felől közelít a Mohács Port nevű kishajó, szintén határrendészekkel a fedélzetén. Annyit mondanak a rohamcsónakban ülő bajtársaknak: „Hajózunk a Repity gyurgyóhoz, megnézzük a Lábasházat is."

A határhoz közeli Gabriella-szigetnél van a Duna partján álló egykori határőrbázis, a Lábasház nyáron turistaszállás, most nem fogad vendégeket, migránsok azonban megbújhatnak benne. A Repity gyurgyó - a hajdani sokác Repity bátyó földjeinél lévő, 25 méteres vízzel lepett folyóöböl - Mohácstól a vízen 8-9 kilométer, onnan már csak háromszáz méternyire húzódik maga a határ, a Dunán keresztbe.

A jugoszláv időkben itt volt a hármas határ, a folyó sodra a horvát-szerb határvonal, a délszláv háború vége óta azonban ez keletebbre tolódott néhány kilométerrel. Ma a szigeten, a Hóduna falvacskától ezerméternyire a Ferenc-tápcsatornán van, ott, ahol a Bajától induló és Batinánál a Dunába ömlő csatorna elhagyja Magyarországot - ezzel megalkotva a Mohácsi-szigetet. A térség a Duna-Dráva Nemzeti Park része, a Béda-Karapancsai-tájegység utóbbinak a területe.

Béda a folyó nyugati partján, Mohács alatt húzódik. A helyiek szerint a maffialeszámolásban megölt Seres Zoltán kedvenc vadászterülete volt. A Bédában és a Karapancsában gazdag és védett az élővilág, a vízrajz miatt nem vagy csak irtózatosan nagy költséggel lehet műszaki határzárat építeni; a zöldhatárt alig járják emberek, így a terepet jól ismerő embercsempészek erre hozzák az „élő árut" - ahogy mondja a Duna nyugati oldalán, a mohácsi kishajókikötőnél pergetővel csukára hajtó horgász. Őt azután szólítom meg, hogy a Duna töltésén dél felé indulva elhagyom a Vadászkürt kocsmát. A töltésen is állandósult a határrendészeti jelenlét. A horgászok szerint a csónakkikötőt is rendszeresen ellenőrzik, mint ahogy a vízen lévő csónakokban ülőket is.

A legendás „itató", a Vadászkürt kocsma vendégeinek elbeszélései mindig pontos lenyomatát adják a mohácsi jelennek. - Augusztus végén élénkült meg a határ, egyre több migránst fogtak lent a Bédában, főleg a boki erdőben, a Lábasház környékén, a boki gátőrháznál, de feljebb, a kölkedi gátőrháznál is kaptak el egy csoportot, sőt még az Udvari útnál, a temető melletti benzinkúton is összeszedtek már néhányat a rendőrök - meséli az egyik törzsvendég. Cimborája pedig arról beszél, hogy az országban beljebb, Bóly térségében, az M6-os, illetve az M60-as sztráda mentén is gyakran lebuknak a nyilvánvalóan továbbszállításra várakozó migránsok. Az elfogottak kivétel nélkül 20-30 éves fiatalemberek voltak, papírok nélkül.

- Megnyugvást ad az állandó a rendőri jelenlét, folyamatosan járőröznek a vízen, a levegőben, a Duna gátján le a határig a Bédában, és a sztráda felé vezető utakat is felügyelet alatt tartják. Csakúgy, mint a szigetben Homorúdnál, Hódunánál, a Karapancsában - gondolkodik hangosan a törzsvendég barátja, aki felidézi a közvélemény kedélyeit felborzoló, legutóbbi történetet. Éjjel Mohácsról Pécsre tartottak haza bulizó fiatalok, amikor egyikük rosszul lett és félreálltak az M60-as első pihenőjében.

A sofőr egyszer csak azt látta, hogy nyolc-tíz sötét bőrű fiatal férfi bukkan fel a pihenő melletti vízelvezetőből, és rohannak feléjük. Még idejében le tudta nyomni a központi zárat, így mire odaértek, hoppon maradtak a sötétből feltűnők, a kocsi pedig padlógázzal lőtt ki közülük. Migránsok voltak, akik az embercsempészek autójának nézték a levegőzni megállók járművét. Ez az eset, amit Bakondi György, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója is emlegetett.

A helybéliek szerint az embercsempészek pontosan ismerik a terepet a szigetben, illetve a Bédát, sőt a horvát Baranyát is. A Szerbia felől érkező migránsok egy része a szigeten lépi át a zöldhatárt, és indul fel északnak, hogy a mohácsi kompon vagy a bajai hídon átkeljen a Dunántúlra, illetve hogy csónakot lopva átevezzenek a túlpartra. Innen az M6-os sztráda a fő cél, majd Budapest-Nyugat-Európa. Mások Szerbiából Horvátországba szöknek, majd a Batinai (Kiskőszeg) Duna-hídon kelnek át horvát Baranyába, hogy aztán Udvar térségében a Bédába szökjenek, majd innen ugyancsak a sztráda a cél.

A beáramlókat nem riasztja vissza az sem, hogy tavaly október óta ismét zajlik a baranyai horvát-magyar határszakasz aknamentesítése: ezúttal már a teljes térség megtisztítása a cél. Az egymilliárd forintba kerülő munkát horvát tűzszerészek végzik, akik szerint több összefüggő aknamezőt is rejthet még a föld. A Mohácsi Újság nevű internetes portál szerint bár a délszláv háborúknak már régen végük, a harcok emléke máig kísért: a zöldhatár közelében lakók gyakran most is robbanásokra riadnak, amikor rossz helyre lépő vadállatokat darabokra szaggatnak a gyilkos robbanószerkezetek. Az is előfordult már békeidőben, hogy emberek sérültek meg, amire a magyar oldalon is volt példa. Ma sem lehet tudni, hol vannak még aknák, a Jugoszláv Néphadsereg szerb katonái megsemmisítették a helyszínrajzokat, ha voltak egyáltalán.

A horgászok mesélték e sorok írójának, hogy a boki őrháznál, a Duna-töltés lábánál többször is találtak már hátizsákokban odakészített ruhaneműket. Ezzel lehet összefüggésben az az ausztriai hírünk, hogy mélységi felderítést végző osztrák rendőrök egyre gyakrabban állítanak meg Magyarországra tartó, használt ruhákkal teli mikrobuszokat, és a címzettek nem kilós ruhával kereskedők...

A boki őrháznál, az ártéren gyakran találnak elhagyott sátrakat és matracokat is. A Duna töltésén futó és bicikliző mohácsiak azonban nem panaszkodnak. Mint mondják, a délszláv háború idején is jöttek menekültek dél felől, igaz, ők magyarok voltak horvát Baranyából.

A határon lefolytatott menekültügyi eljárás széles körben való alkalmazhatóságát elősegítő törvények módosítása 2016. július 5-én lépett hatályba, új helyzetet teremtve. A jogszabály alapján a külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított nyolc kilométeres sávon belül a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldit a rendőr feltartóztathatja és az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény legközelebbi kapuján átkísérheti, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel. A 2016. július 5. és december 31. közötti időszakban a Dunától keletre eső területen, Homorúd és Hóduna térségében 212 főt tartóztatott fel és kísért át a rendőrség az ideiglenes biztonsági határzár (a továbbiakban: IBH) túloldalára, magyar területre. Az illegális migránsok - a rendőrségnek a magyar-szerb határszakaszon folytatott határőrizeti tevékenysége, illetve az IBH második vonalának megépítése miatt - folyamatosan más útvonalakat keresnek Szerbiából.

Számukra lehetséges alternatíva Szerbiából Horvátországon át vagy Romá­nián keresztül eljutni Magyarországra.

Forrás: Magyar Idők - Fotó: MTI