Kollár Lajos Tusványosról: Székelyföld az a hely, ahol mindig igazán jó érzés magyarnak lenni

Akárcsak tavaly, idén is voltak pécsi tudósok a leginkább Tusványosként ismert XXXII. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor előadói között. Az erdélyi fesztiválra ötödik alkalommal kapott meghívást kapott Dr. Kollár Lajos, a Professzorok Batthyány Köre (PBK) elnöke, aki lapunknak nyilatkozva elmondta, semmi máshoz nem hasonlítható az ott tapasztalt felszabadult hangulat, Székelyföld pedig az a hely, ahol mindig igazán jó érzés magyarnak lenne.   

A népszerű pécsi érsebész által vezetett delegáció hat professzorból állt, akik a Mikó Imre sátorban tartották meg előadásukat.

Kollár Lajos nyitó előadásként ismertette a PBK céljait, tevékenységüket, kapcsolataikat más civil szervezetekkel.

- Elnökké választásomkor azt tűztem ki célul, hogy PBK-nak vissza kell találnia a gyökereihez, az alapító okiratban rögzített hitvallásához annak érdekében, hogy hatékonyan mozdíthassuk előre a polgári Magyarország ügyét, képviseljük a konzervatív eszméket, így természetesen erről is beszéltem előadásomban. Fontosnak tartom, hogy a hasonló értékeket valló civil szervezetekkel a korábbiaknál szorosabb együttműködést alakítsunk ki. Ennek jegyében együttműködünk a Civil Összefogás Fórummal, közösen dolgozunk a Rákóczi Szövetséggel, a Magyarságkutató Intézettel és a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel is.

A professzor kiemelte, programjuk egyik fontos eleme a határon túli magyarság segítése, ennek egyik ékes példája, hogy kezdeményezésének köszönhetően immár évek óta részt vehetnek vitorlástáborokban a határon túli magyar területekről érkező fiatalok. Idén nyáron is több százan szerezhetnek egész életükre szóló élményeket a különböző táborokban, többek közt Orfűn és Tihanyban.

A PBK csapatából Balásházy Imre a demográfiai válság OECD országokban jellemző megoldási kísérleteiről beszélt, és e válság leggyakrabban hallható okairól, amelyek egyike sem lehet alapvető ok. Szerinte az igazi ok, hogy hosszú évtizedek óta intenzív harc folyik a házasság intézménye ellen, amelyet kulturális marxista ideológusaik szexuális forradalomnak neveztek el, e szexuális világháború egyik negatív következménye a demográfiai válság.

Biró Tamás előadása az entrópiáról, a fizika egyik alapfogalmáról, ami az iparosodási forradalom közepén keletkezett (1862-ben), de mára már erős mémmé (terjedő-szaporodó fogalommá) vált az interneten, karöltve a komplexitás szóval. Az előadó megkísérelte az entrópiafogalomnak a rend-rendetlenség dichotómián túlmutató jelentőségét felvázolni, s kortárs alkalmazásait a mesterséges intelligencia, valamint a gazdasági-társadalmai egyenlőtlenségek kutatása területén megemlíteni.

Negyedik előadásuk Szarka László prezentálásában a klímahisztéria elleni szellemi védőoltás szerepére vállalkozott.

Végül a Római Birodalom Dacia Provincia limes-ének friss kutatási eredményeiről számolt be ötödik előadójuk, Visy Zsolt. Ez a vonal másutt húzódott Erdélyben, mint azt a román szakértők korábban elképzelték. A pécsi professzor rámutatott arra a téves nézetre, miszerint Olténiában az Olttól jóval keletebbre húzódott volna a tartomány határa. A limes egésze egyébként aspirál a világörökség részévé válni, bár ezt csak külön-külön nemzeti kérelmek alapján lehet megtenni. A daciai limes világörökségi nevezéséről az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2024-ben hozza meg a döntését.

Kollár Lajos a tábor hangulatáról szólva úgy fogalmazott, felszabadult, már-már euforikus érzés járta át a résztvevőket.

- Tusványos az a hely, ahol magától értetődő a nemzeti összetartozás, Székelyföld pedig - ahol például a Csíkszeredából Csíksomlyóig vezető úton csaknem minden házon magyar és székely zászló leng, ami ugye ott elvileg tilos - az, ahol mindig igazán jó érzés magyarnak lenni.

Máté Balázs