Kedden is újra megtelt Mohács főtere, eltemették a telet a busók

Húshagyókedden véget ért az idei busójárás, miután a Széchenyi téren máglyára vetették a telet szimbolizáló koporsót. A város főterén kedden este is sok ezren voltak.

Szinte biztos, hogy az idei busójárás a látogatók számát tekintve több rekordot is megdöntött. Alighanem még sosem látogattak el annyian az esemény szombati és vasárnapi programjaira, mint idén.

Sőt, ugyanez elmondható húshagyókeddre is. A Széchenyi téren - ahol bő egy évtizede még csak jórészt csak mohácsiak voltak jelen ilyenkor - rengetegen gyűltek össze ismét, hogy elbúcsúztassák a telet és az idei busójárást.

Pedig a farsangtemetés egykor szinte csak a mohácsiak ünnepe volt. Ilyenkor beöltözve mókáznak többen azok közül is, akik vasárnap vendégeket fogadva talán ki sem jutottak az utcára.

Ma már nem egészen így van: ha annyian is voltak a városban, mint vasárnap, kedden is a teljesen megtelt a Széchenyi tér.

A maszkások a hagyományoknak megfelelőn a Kóló téren gyülekeztek, majd a megszokott útvonalon haladva elindultak a főtérre.

Négy órakor elkészült a városháza lépcsőjén az ilyenkor szokásos, közös kép, külön-külön a busókkal.

Még egyszer felcsendültek a legismertebb dalok, a máglyát, s rajta a telet jelképező koporsót szürkületkor gyújtották meg, amivel véget ért a busójárás, de a mulatság még bizonyosan nagyon sokáig tart majd.

Hogy a télűzés mennyire volt sikeres, az a következő napok időjárása függvényében válik el, de hogy az esemény parádésan sikerült, azt máris kijelenthetjük.

Húshagyókeddet követően, szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.

A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.

Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.

E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert "lelkileg egyesülni" az "igazi áldozattal, Jézus Krisztussal".

M. B. - Fotó: MTI/Sóki Tamás (archív)