Janus Pannoniusra emlékeztek a költő, pécsi püspök sírjánál

2024. november 07. csütörtök 18:00

Janus Pannoniusra emlékeztek a költő, pécsi püspök sírjánál

Halálának 552. évfordulóján idén is koszorúzással emlékeztek november 6-án a néhai költő püspökre a pécsi székesegyház altemplomában található sírjánál.

 

A Janus Pannonius Díj Alapítvány kuratóriuma által szervezett megemlékezésen részt vett Felföldi László megyéspüspök, aki a koszorúzást követően szentmisét celebrált püspök elődje emlékére a székesegyház Corpus Christi kápolnájában, ahol az első magyar költő emlékének megőrzésére létrehozott alapítvány néhai alapítója, Szőcs Géza költő, drámaíró emléke előtt is tisztelegtek.

 

Felföldi László püspök a megemlékezésen mondott beszédében rámutatott, hogy Janus Pannonius nem élt a mainál könnyebben élhetőbb világban, de mégis mert egy világos irányt és célt kitűzni. Tudta, hogy a művészetnek, életnek, tudásnak magyarul kell megszólalni, melyért ő a fizikai, szellemi és lelki harc harcot is felvállalta, miközben nem tévesztette szem elől a fényt, a hitet, ami a jövő felé visz, hogy megszülessen a jónak, szépnek, igaz emberségnek, dallama, ami a múlt ködéből a jelen feszültségében lép egy valóságosabb jövő felé - fogalmazott a főpásztor.

 

Janus Pannonius az első magyar költő, akit ismert és elismert Európa. Neve felvett költői latin név, jelentése Magyar János. Az 1434-ben Csezmicei János néven született Janus 1447-től Ferraraban tanult, majd 1454-től a padovai egyetemen jogi tanulmányokba kezdett. 1459-től 1472-ben bekövetkezett haláláig III. János néven pécsi püspök volt.

Diplomáciai, politikai tevékenysége mellett élete végéig írt verseket. Költészetének latin nyelvezete, témája, világképe és hangulata az itáliai humanizmusból eredezett. Mély istenhite mellett nagyra értékelte a földi életet, a békét, a kultúrát, a természetet és a költői halhatatlanságot.

 

Felmérve korának társadalmi, politikai folyamatait, megértette, hogy a törökkel folytatott harcok kimenetele Magyarországra, és ezen keresztül az egész keresztény Európára döntő hatással lesz. Ez a meggyőződése vezette végül a Mátyás királytól való elfordulásához is, aki sereget küldött az ellene összeesküvők elfogására, köztük a püspökre. Az Itáliába menekülő tüdőbeteg Janus út közben, a Zágráb melletti Medvevárban halt meg.

Földi maradványait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel, majd antropológiai vizsgálatok igazolták, hogy valóban a költő csontjait találták meg. A megállapított életkor, a magasság, valamint a betegség, amelyben az elhunyt szenvedett, megfelelt annak, amit Janus önmagáról leírt. Az antropológusok szakvéleménye mellett a sír helye, a tüdőbetegség okozta halál miatti kátránynyomok, továbbá a csontváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon talált, az 1464-ben felszentelt II. Pál pápa ólomból készült bullája azt támasztotta alá, hogy Janus Pannonius nyughelyére bukkantak.

 

2008. október 21-én szentmisével egybekötött szertartás keretében temették újra a pécsi székesegyház altemplomában. Koporsóját Dulánszky Nándor püspök nyughelye mellé helyezték. Síremléke - egy carrarai márványból faragott, földre hulló lepel és a költőt ábrázoló bronz fejszobor - Rétfalvi Sándor Munkácsy Mihály-díjas érdemes szobrászművész alkotása.

 

A megemlékezés a pécsi székesegyház Corpus Christi kápolnájában bemutatott szentmisével folytatódott.

Forrás: PTE