Ilyen volt 1985 kemény tele: januárban két hétig át lehetett kelni a befagyott Dunán

1985 kemény telén január első hetében beállt a jég a Dunán Mohácsnál is. Mintegy két héten keresztül lehetett átkelni a folyó jegén gyalogosan, szánon, de még lovas kocsival is. Az azóta eltelt 39 esztendő során nem volt hasonlóra példa.

Bizonyára sokan emlékeznek még az utolsó igazi telek egyikére, az 1984/85-ösre. Olyan sokáig tartó és kemény fagyok voltak, hogy januárra Mohácsnál is beállt a Duna.

Erre korábban, egészen a hatvanas évek közepéig szinte kétévente sor került, azt követően viszont egyre ritkábban, így az összefüggő, vastag jégtakaró a folyón már akkor is igazi szenzációnak számított.

Olyannyira, hogy aki csak tehette, függetlenül attól, hogy volt-e dolga a Duna másik oldalán, legalább egyszer át- és visszagyalogolt a jégen.

Gyerekek, felnőttek kedves időtöltése volt a folyó jegén való időzés, csúszkálás.

Előkerültek a szánkók is, de még lovas kocsival is átkeltek a két part között.

S nem is csak a mohácsiak éltek a különleges lehetőséggel, Pécsről és Baranya más részeiből is sokan mentek kirándulni a befagyott Dunához.

Azóta már csaknem negyven esztendő telt el, s azóta sem láttunk hasonlót.

A legkomolyabb jégzajlás 2017 februárjában volt, akkor a folyó hetven százalékát borították el a jégtáblák.

Teljes hajózási zárlatot rendeltek el, a kompforgalom is leállt, a szigeti városrészben egyhetes tanítási szünetet rendeltek el. Ez idő alatt a szigeti részönkormányzat reggel és délután falubuszt indított a városi oldalra ingázókért.

A szigeti diákok ideiglenesen kollégiumba költözhettek, hogy megkönnyítsék számukra az iskolába járást.

A kutatások egyébként a folyó magyarországi alsó szakaszán az utóbbi évtizedekben jelentősen kisebb az esélye annak, hogy megálljon a jég.

Az elvégzett szabályozási munkák és az ebből a szempontból kedvező környezeti hatások következtében javultak a lefolyás, és ezzel együtt a jéglevonulás feltételei, csökkent a jégmegállás veszélye.

A jéghelyzet tehát javult, mindazonáltal a vizsgálatok azt mutatják, hogy számítani kell szélsőséges hidrometeorológiai viszonyokra, így ha ritkábban is, de kialakulhat jeges árvíz.

Erről a szigetiek sajnos sokat tudnak mesélni:

sohasem felejtik el 1956. március 13-ikát, a Duna vízszintje aznapra megközelítette az ezres jelzést Mohácsnál.

A jégtáblák egymás alá verődve eltorlaszolták a folyó medrét az apatini kanyarban, így a víz visszaduzzadt. Az ár Mohácsot fenyegette, s ekkor az árvízi védekezés irányítói úgy határoztak, átszakítják a szigeti körgátat.

A hatalmas mennyiségű jeges víz gyakorlatilag az összes épületet, s az állatállomány jelentős részét elpusztította a szigeten, óriási károkat okozva.

A lakosságot a honvédség segítségével menekítették.

M. B. - Fotók: DN/Laufer László