Így szívatott meg a bankom az új kártya postázásával - Olvasói levél

Akkor kezdődött a hercehurca, amikor az automata benyelte a kártyámat - jogosan, merthogy lejárt. De amit azután következett, az a szívatás magasiskolája - írta olvasónk.

"Bevallom, nem tartozom azok közé, akik napra pontosan számon tartják, akár évekre előre is, melyik okmánya mikor jár le. Így a bankkártyámon szereplő dátumokat sem memoralizáltam, éppen elegendő feladvány a PIN-kód fejben tartása is.

Így hát meglepődtem, amikor az egyik bevásárlóközpontban az automata benyelte a plasztikot - de mindjárt kapcsoltam is, hogy az bizony lejárt. 

A bank egyik fiókja, akkor még azt gondoltam, szerencsémre, pár lépésre volt, s mivel készpénzre volt szükségem, meg ezt a kártyadolgot is intézni kellene, egyből be is mentem.

Mondtam, mi járatban vagyok, mire elsőként azt közölték, ők "készpénzmentes fiók", vagyis pénzt nem lehet felvenni náluk. Hogy mi van?! Egy bank, ahol nem lehet se befizetni, se pénzt felvenni? Szép a zöld gondolat meg miegyéb, de hát nekem szükségem van a pénzemre, méghozzá most.

Aztán közölték, hogy a városban van egy másik fiókjuk, ahol ez megoldható, de ma már nem, merthogy ott már bezártak.

Hát, akkor erről ennyit, lássuk hát a kártyakérdést.

Kiderült, hogy az újat már kipostázták, s persze le is vonták a számlámról az ezért járó ezreket. Igen ám, csakhogy én nem kaptam meg. 

- Hogy küldték, ajánlott levélben - kérdeztem.

- Nem, sima levélként. Sőt, még feladóként se szerepel rajta a bank azért, hogy nehogy valaki lenyúlja a postaládából.

-  És ha nem kaptam meg, akkor mi a teendő? Hiszen egy nem ajánlott levél útja követhetetlen, hiába is érdeklődöm a postán - feleltem, mire némi fejcsóválás ("biztos én vagyok a hülye, elkevertem otthon, aztán most itt okoskodom", gondolhatták) után kinyögték, ha nem kerül elő, végső esetben rendeljek egy újat. Persze azért is fizetni kell. 

A "végső eset" másnap jött el számomra, amikor a másik fiókot kerestem fel. Egy sorszám a kápé, egy másik az ügyintézés, a kettő együtt cirka háromnegyed óra. 

Eredmény: pénz a zsebbe, kártya (amely kapcsán kiderült, hogy lehet, hogy nem is a mostani, hanem egy korábbi címemre küldték ki) 8-10 nap, mire megvan, de a hosszú hétvége miatt lehet, hogy kicsit több. Nem, nem kérem, hogy postázzák, inkább bejövök érte. Hogy ez is plusz pénz? Nem érdekel.

A végén azért megkérdeztem:

- Ugye, majd értesítenek, mikor jöhetek?

- Nem, tessék majd benézni, ha erre jár.

Több kérdésem nem volt. Azt hiszem az ügyintézés végén azt, hogy köszönöm, elfelejtettem mondani, mint ahogy ők is megköszönni azt, hogy az ügyfelük vagyok. 

Még. 

EQM