Földön, vízen, levegőben: Baranya egy évtizeden belül kitörhet a bezártságból

Baranya gazdasági elmaradottságának legfőbb oka immár évtizedek óta a vármegye bezártsága, melynek a következő évtizedben véget vethetnek a már most zajló beruházások, nyilatkozta lapunknak Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke. A nemzeti oldal politikusa arról is beszélt, várhatóan milyen pályázati lehetőségekkel élhetnek a vármegye települései. 

- Ne szépítsük, Baranya vármegye továbbra is az egyik legrosszabb helyzetű az országban. Mik lehetnek a valós kitörési pontok, s ezek közül melyek érhetők el következő néhány esztendőben?

- Meglátásom szerint Baranya gazdasági fejlődésének útjában a rendszerváltás óta területi zártsága, nehéz megközelíthetősége állt. Emlékezzünk rá, utolsóként érte el a régiót az autópálya, a szocialista kormányzat alatt épült repülőtér nem nyitott új perspektívákat ez idáig Baranyában, és kétségtelenül nem javította a helyzetünket az sem, hogy Horvátország és a déli térség irányába nem jött létre az a gazdasági vérkeringés, amely sikerre vitte volna a határmenti településeket mindkét oldalon.

- Például?

- A közelmúlt kormányzati döntései fordulópontot jelentettek. Hiszen az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt beszűkülő gazdasági mozgástér dacára is gőzerővel épül az M6-os autópálya horvát határig vezető szakasza. Közel 10 milliárd forintból jó ütemben halad a mohácsi közforgalmú kikötő építése is, valamint komoly előrelépés, hogy a közelmúltban az állam többségi tulajdont szerzett a mindez idáig kihasználatlan pogányi repülőtérben, ami a reptér fejlesztésének előfeltétele is volt. Ezek a nagy infrastrukturális fejlesztések alkalmasak arra, hogy közúton, vízen és légi úton is jelentősen javítsák Baranya lehetőségeit, ami új beruházásokat és munkahelyeket jelenthet a Baranyában élők számára.

- Mi a helyzet a megye nyugati térségének közúti fejlesztéseivel, az M60-as meghosszabbításával?

- Az M60 nyomvonalának Pécs-Szigetvárig tartó szakaszának meghatározása, az építéshez szükséges engedélyek és tervek elkészültek, ezzel egy többéves alapos előkészítő folyamat lezárult. A háború befejeződésével remélem mielőbb a kivitelezési szakaszba is léphet az új négysávos út építése. Fontos, hogy napirenden tartsuk a Pécset Kaposvárral összekötő négysávos út igényét is. A mostani, nehéz helyzetben is szeretnénk elérni, hogy az előkészítés a nyomvonal kijelölésével mihamarabb kezdődjön el.

- A vármegyei önkormányzat egyik fő feladata a területfejlesztés, azonban annak árnyékában, hogy a szomszédban háború zajlik, milyen fejlesztésekre van lehetőség?


- A háború és az arra adott, mára beigazolódottan elhibázott brüsszeli szankciós politika soha nem látott gazdasági nehézségeket és szankciós inflációt okozott, amely megnyilvánul többek között az egekbe szökő élelmiszer és energiaárakban. Nekünk azonban az a feladatunk, hogy minden baj és nehézség dacára ne mondjunk le a céljainkról, sőt, most vegyünk közösen egy nagy lendületet. Így járunk el Baranyában is, amelynek eredménye, hogy a településeink 198 pályázatot nyújtottak be a Területi Operatív Program Plusz megyei fejlesztési programban, ebből 173 kapott több mint 36 milliárd forintban támogatást.


- Mennyi a fejlesztésre fordítható keret Baranyában és mik a prioritások?

- Az előző hétéves időszaknak 70 milliárd forintos fejlesztési kerettel vágott neki Baranya. Míg az új, 21/27-es fejlesztési ciklusban több mint 92 milliárd forintos keret áll a települések rendelkezésre a helyben megfogalmazott fejlesztési célok megvalósításához. Az egyik fontos fejlesztési cél összhangban a megye újraiparosításával és új munkahelyek megteremtése érdekében az ipari parkok és piacok fejlesztése, melyre több mint 10 milliárd forint áll rendelkezésre. A másik terület, amelyet szeretnék kiemelni, az energiahatékonyságot célzó pályázatok, melyre 7,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Az energiamegtakarítást eredményező beruházások talán soha nem voltak olyan jelentősek, mint napjainkban. Egy-egy település számára a korszerűsített óvoda, közösségi tér vagy polgármesteri hivatal a működőképesség megtartását jelentheti és azt is, hogy a települések forrásait nem rezsire, hanem a településen élő baranyaiakra tudják fordítani. A megyéből számos jó példát említhetnénk. Az energetikai fejlesztésekben élen járó Bóly mellett jó példaként említhetem Majs települést is, ahol a megújult önkormányzati hivatalt, valamint az óvodát is napenergiával fűtik.

- Az országban elsőként állított fel a Baranya Vármegyei Önkormányzat Energiapontot, mik a tapasztalatai?

- A Baranya Segít Program részeként az országban elsőként Önkormányzati Energia Pontot létesítettünk azzal a céllal, hogy szakemberek bevonásával energetikai tanácsadással és takarékosságot segítő jó gyakorlatok megosztásával nyújtsunk támogatást az önkormányzatoknak az optimális döntések meghozatalában, gazdaságosabb energiafelhasználás megvalósításában. Az Energia Pont vezetésére Dr. Háber István energetikai szakértőt kértük fel. A szakemberek első körben kérdőívet készítettek, majd ezek kiértékelése után fórumokat szerveztünk, ahol ezen jó gyakorlatokat bemutattuk az önkormányzatoknak. Az elmúlt időszakban az ország számos pontjáról kerestek meg bennünket és kérték az Energiaponttal kapcsolatos tapasztalatainkat.

M. B.