Félelmetes: megremegtek a csillárok, megmozdultak a bútorok Pécsett és Baranyában

Frissítve: Pécsett több épületben kisebb károk is keletkeztek, jellemzően vakolat hullott a mennyezetekről. Több középületben komoly riadalom volt, az emberek sietősen kimentek az utcára. Kedden nem sokkal dél után minden bizonnyal a hétfői horvátországi földrengés egyik utórengését lehetett érzékelni Pécsett és Baranyában.

Megremegtek a csillárok, megmozdultak a pécsi és baranyai lakásokban a bútorok, jóval erősebben, mint a hétfő reggeli horvátországi földrengéskor, amit szintén érzékelni lehetett a megyénkben is. 

A Magyar Tudományos Akadémia Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának hétfői közleménye szerint helyi idő szerint 06.28-kor hat kilométeres mélységben 5,4-es magnitúdójú földrengés volt Horvátországban.

A földrengést Zala, Somogy és Baranya megyében sokan érezték, de mivel a rengés epicentruma a magyar országhatártól körülbelül száz kilométerre volt, Magyarországon károk bekövetkezése nem valószínű - írták.

Hozzátették: a fő rengés után várhatók utórengések, amelyek között erősek is lehetnek - minden bizonnyal az egyik ilyen érte el kedden Baranyát is.

Frissítve:

Magyarország több pontján is kisebb földrengést észleltek az emberek kedden, nem sokkal délután negyed egy után. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium későbbre ígért tájékoztatást az MTI-nek.

A földrengést lehetett érezni egyebek mellett Budapesten, Érden, Veszprémben, a Balatonnál, Nagykanizsán és Pécsen is.A földrengés epicentruma Zágrábtól 46 kilométerre, a közép-horvátországi Petrinja közelében volt, ahol több épület is összedőlt.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő elindult a helyszínre. A romok eltakarítására katonai alakulatokat is vezényeltek.

A földmozgást egész Horvátországban, de a szomszédos országokban, köztük Magyarországon is érezni lehetett.

Petrinjában egy férfit autójából mentettek ki, amelyre rádőlt egy épületrész. Egy másik összedőlt házból egy apát és egy gyermeket hoztak ki, a gyerek belehalt súlyos sérüléseibe. Az Index.hr hírportál jelentése szerint további öt halottja van természeti katasztrófának. Egy 20 éves férfi, egy apa és fia, valamint egy idősebb férfi és még egy személy. Mind az öten a Glinához közeli Majsko Polje településen haltak meg, rájuk dőlt a ház. Egy embernek pedig még küzdenek az életéért.

Húsz sérültet szállítottak a közeli, sziszeki kórházba, közülük kettőt súlyos sérülésekkel. Eközben a kórház egyik szárnyából, amely nem biztonságos, egy másik, félig kész szárnyba evakuálják a betegeket. Negyven beteget átszállítottak Zágrábba. Sziszek városában nem sérült meg senki, a földmozgás azonban itt is súlyos károkat okozott az épületekben.

A kormányfő a sajtónak úgy nyilatkozott: Petrinjában az épületek nem biztonságosak, ezért a legtöbb ember nem térhet vissza otthonába. "Ez egy igazi tragédia" - mondta.
Konténereket és sátrakat állít fel a katonaság a lakosság részére. A közeli Glina településen is közel kétszázan maradtak biztonságos fedél nélkül.

A nemzeti válságstáb azonnali hatállyal feloldotta a január 8-ig tartó lakhelyelhagyási tilalmat, amelyet a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére rendelt el még december 23-án.

Az ország egyes részein nincs áramszolgáltatás, nem működik a telefon és az internet. A hatóságok arra kérik az embereket, hogy hagyják szabadon a még működő telefonvonalakat.

A földrengés Zágrábban is megrongált épületeket, a lakosság egy része elhagyja a fővárost, pánik és rémület lett úrrá körükben.

Hétfőn kora reggel egy 5,2-es erősségű földrengés rázta meg ugyanezt a területet, amelyet másfél órán belül egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű földmozgás követett.
Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy utórengésekre kell számítani.

A horvát fővárost és környékét korábban március 22-én rázta meg nagyobb földrengés.

A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott, és több ember megsérült. Az akkori földmozgás Zágrábban és környékén 25 ezer épületben okozott kárt. A belvárosban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament és a kormány épülete, valamint több templom és kulturális örökséghez tartozó építmény.

Több kórházból is evakuálni kellett az embereket.

Zágrábban a márciusi földrengés óra folyamatosak az utórengések. A szakemberek mintegy kétezret jegyeztek fel, amelyek negyede volt érezhető. Hatezer épület a mai napig nem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet.

A keddi földregés harmincszor erősebb volt, mint a tavaszi zágrábi - írta a sajtó.

EQM