Fáklyás keresztutat jártak a pécsi ifjúsági közösségek

Március 9-én sötétedéskor Pécsett, a Kálvária dombon zenés, fáklyás keresztutat jártak a pécsi ifjúsági közösségek, végigkísérve Jézus Krisztus szenvedésének állomásait Berecz Tibor iskolalelkész, székesegyházi káplán vezetésével. 

Mintegy ötven középiskolás és egyetemista fiatal gyűlt össze, hogy gitáros énekekkel, imádkozva járják végig azt a tizennégy állomást, melyre az evangéliumi elbeszélések alapján a hagyomány Jézus Krisztus szenvedésének történetét felosztotta. A hívő keresztény ember életében a nagyböjti bűnbánati időszaknak és a húsvét előkészítésének hangsúlyos eleme Krisztus elítélése, kereszthordozása, keresztre feszítése és sziklasírba helyezése eseményeinek felelevenítése. Az ifjúsági fáklyás keresztutat szervező Berecz Tibor iskolalelkész fontosnak tartja, hogy a fiatalokat bevonja a keresztúti ájtatosság végzésének hagyományába.

A pécsi katolikus ifjúsági közösségek: a Pécsi Katifi, az Egyetemi Lelkészség, a Ministráns Referatúra, az Antióchia Közösség, a XXIII. János Pápa Szakkollégium, valamint a cserkészek egy-egy képviselője olvasta fel a közösségek egy-egy tagja által írt elmélkedést az egyes stációknál, melyek sorrendje a pécsi Kálvária-dombon eltér a megszokottól: a stációk nem a domb aljáról felfelé haladva, átlósan követik egymást, hanem a domb nyugat oldalán felfelé haladnak egészen a kápolnáig, majd pedig onnan a keleti oldalon lefelé.

A Kálvária-domb eredetileg tíz stációja egy 13. századi kápolna helyére épült a 18. században. Később tizenkettőre bővítették és kialakították mellettük a Szent Sír barlangot a halott Krisztus szobrával. A 19. század végén még további kettővel gyarapodott a stációk száma, és az eredetileg homokkőből készült domborművek helyére öntöttvas került.

A katolikus közösségek fiataljai körében évtizedes hagyomány a keresztúti ájtatosság a Kálvária-dombon, ahol ezúttal a második stációnál a résztvevők magukhoz vettek egy-egy kisebb követ, amit aztán az elkövetett bűnök jelképeként egészen az utolsó állomásig magukkal hordoztak, és csak a dombtetőn, a Megváltó sírját jelképező barlangnál tettek le.

Forrás: Pécsi Egyházmegye