Elszálltak a légimentők Pécsről, a pogányi reptérről Szekszárdra költöztek

Csaknem három évtized után a pogányi reptérről az újonnan felépített szekszárdi bázisra költöztek a légimentők, közölték a Pécs-Pogány Repülőtér közösségi oldalán. A létesítményt kedden hivatalosan is átadták.

Több alkalommal is beszámoltunk arról, hogy a tervek szerint elköltöztetik a Pécs melletti reptérről a légimentőbázist, amit Szekszárdon működtetnek majd tovább.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálat (a légimentés repüléshez tartozó feladatait a Készenléti Rendőrség végzi) korábban megerősítette lapunknak: a szekszárdi építkezés befejezését követően a pécsi légimentőbázist „nem tervezik működtetni". A kijelölt területet az önkormányzat már évekkel ezelőtt átadta az állami szervnek. 

A beruházás elkészült, a működéséhez szükséges engedélyeket is beszerezték, így a légimentők átköltöztek Szekszárdra, a pogányi bázis pedig megszűnik, legfeljebb tankolni száll le majd ott a helikopter.

Mindez persze számos kérdést is felvet, például azt, hogy milyen szempontok alapján jelölik ki a bázisok helyét, s például azt is, hogy mennyiben logikus a döntés, hogy egyetemi központ közeléből (ami ugye Pécs) egy másik helyszínre költöztetik a légimentőket.

Mindezekre a választ a légimentők honlapján találtuk meg, íme:

"Mi határozza meg a helikopterek, a légimentő bázisok elhelyezését?

Ez egy többtényezős kérdés.

Mérlegelni kellett az ország alakját, a bevetési kört, mint geometriai alakzatot, a domborzatot, a logisztikát és végül, de nem utolsó sorban a rendelkezésünkre álló kapacitásokat. A helikopterek darabszáma, illetve a bázisok működtetése pedig végső soron finanszírozási kérdés. Elsődleges szempont az esélyegyenlőség kérdése. A rendelkezésünkre álló technikával minél több embernek, minél nagyobb területen biztosítani kell a 15 percen belüli hozzáférést.

Ma, Magyarországon 8 db helikopter van. A tartalék kapacitás szervezésével ebből mindössze 7 állandó bázis üzemeltetése vállalható fel felelősséggel. Ezt a 7 bevetési kört kellett úgy elhelyezni, hogy a körök lehetőleg az országhatáron belül legyenek, közöttük minél kisebb legyen az átfedés és a lefedetlen terület.

A tartalék kapacitás rendelkezésre állása esetén (pl. ha nincs karbantartás) időszakos bázis üzemeltetése biztosítható. Így alakult ki a végleges Budapest, Pápa, Sármellék, Szekszárd, Szentes, Debrecen, Miskolc, Balatonfüred elosztás.

De mi a helyzet az egyetemi központokkal?

A légimentés, mint mentési kapacitás elsődleges feladata a minél gyorsabb (de 15 percen belüli) kiérkezés mindenhova. Ebből a szempontból lényegtelen a klinikai, egyetemi központok elhelyezkedése.

A betegellátás, a helyszíni állapotstabilizálás után a sérülés/megbetegedés ellátására képes, különböző kompetenciájú kórházak közül választanak kollégáink, így természetesen gyakran a súlyos sérültek teljes spektrumú ellátásáért felelős egyetemi kórházakba is kerülnek betegek.

A helikopterek egyetemi központoknál való állomásoztatására, üzemeltetésére természetesen van nemzetközi példa, leginkább az Egyesült Államokból, ám ezek a gépek leginkább a klinikákra való 'ráhordást', a szekunder transzportot szolgálják. Ma, Magyarországon erre sem szükség, sem elég fedezet nincsen. Egyetemek melletti állomásoztatás nem tekinthető költséghatékony megoldásnak."

A mintegy 650 millió forintból épült légimentőbázist Szekszárdon kedden adták át hivatalosan.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az eseményen azt mondta: az a cél, hogy mindenki biztonságban legyen Magyarországon, bárkinek bárhol van szüksége orvosi segítségre, 15 percen belül odaérjen hozzá a mentőautó vagy a mentőhelikopter.
    

"Ezért fejlesztettük a magyar légimentést, ezért épült ez a bázis is, amely 1350 négyzetkilométerrel növeli az országnak a légimentők számára elérhető részét" - tette hozzá.
    

Az államtitkár felidézte, Magyarország korábban "nem állt a saját lábán" a légimentés terén, a mentőhelikoptereket külföldi cégtől bérelték.
    

A rendszer azonban néhány évvel ezelőtt átalakult: a rendőrség és az Országos Mentőszolgálat együttműködésében magyar tulajdonú mentőhelikopterekkel, magyar háttérsegítséggel és mentésirányítással hét bázisról kilenc, a mentőautónál nagyobb felszereltségű helikopterrel segítik a bajbajutottakat - mutatott rá.
    

Rétvári Bence kitért arra is, hogy a mentés eredményessége érdekében duplájára növelték a mentőszolgálat költségvetését, és a visszajelzések azt mutatják, hogy "a mentőszolgálat az egészségügy nagyon jól működő része".
    

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója az új légimentőbázis építését a mostanáig Pécs-Pogányban működő bázis kiváltásával, északabbra helyezésével, az ellátási terület növekedésének igényével indokolta.
    

A légimentők 2021-ben mintegy 3200 esetben segítettek bajbajutottaknak, Pécs-Pogányról indulva idén 500 ember mentésében vettek részt - közölte.
    

A főigazgató szólt arról, hogy a tervek szerint néhány hónapon belül átadják a megújult légimentőbázist Miskolcon, amely kulturáltabb körülményeket biztosít az ott dolgozóknak.
    

Csató Gábor kitért rá, a hét magyarországi légibázis "alapvetően lefedi az országot", ugyanakkor folyamatosan vizsgálják, szükséges-e a kapacitás növelése.
    

"Tervben van egy Pápa környéki légimentőbázis létesítése, ez új helikopter vásárlásával is jár" - fogalmazott.
    

A főigazgató a mentőhelikopterek állapotáról azt mondta, hogy azokat az állam két évvel ezelőtt vásárolta Norvégiából, jelenleg a biztonságos mentés minden feltétének megfelelnek.

Képünk illusztráció.

M. B.