Együtt játszanak, mesélnek, nevetnek: így faragják le a hozott hátrányt a kölkedi oviban

Vajszlón a zene és a tánc, a vasasi tagóvodában a „Meselámpa", míg Kölkeden a szülők bevonása a bevált recept arra, hogy enyhítsék a szociális hátrányokat. Mindenki másképp csinálja tehát, azonban a máshova is átültethető jó gyakorlatokból szerencsére nincsen hiány, derült ki az Oktatási Hivatal Pécsett rendezett szakmai napján. 

Kisgyerekkel foglalkozni kiváltság, s persze egyben óriási kihívás is, még akkor is, ha a kicsik családjában minden rendben van: apa, anya szeretik egymást, van munkájuk, jut tüzelőre, kakaós csigára reggel és még Tappancs újságra is;

Ellenben, ha hozott gondokkal, a gyerekek halmozottan hátrányos helyzetével is szembe kell nézniük nevelőiknek az ovikban, akkor az akár lehetetlen küldetésnek is tetszhet.

De hogy mégsem az, arról az Oktatási Hivatal által a közelmúltban rendezett, Kisgyermekkori nevelés támogatása című projekt szakmai napján győződhettünk meg.

„A szociális hátrány nem egyenlő a tehetség hiányával"

Az egész napos rendezvény célja az óvodák hátránycsökkentő szerepének erősítése és esélyteremtő feladatának támogatása volt, ahol a résztvevők három óvoda helyi jó gyakorlatát ismerhették meg, és persze lehetőségük nyílt gondolataik és személyes tapasztalataik megosztására is.

Bónis Erzsébet, a Vajszlói Aprófalva Óvoda vezetője előadását azzal indította, hogy a hétcsoportos intézménybe járó gyermekek hatvan százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, szüleik alkalmi- illetve közmunkából élnek.

- A szociális hátrány nem egyenlő a tehetség hiányával, éppen ezért az egyik fő profilunk a tehetségazonosítás, tehetséggondozás. Óvodánkban mindennap előtérbe kerül a zene, a néptánc, a mozgás, a drámajátékok, melyek fontosak a kommunikációs képességek és a társas kapcsolatok fejlesztése érdekében. Azt, hogy ez bevált, igazolja a folyamatos szakmai fejlődés, a hiányzások csökkenése, a beiskolázási mutatók javulása is.

Csonka családok, elillant jólét - gyógyír lehet a mindennapi mese

Lobodáné Somlai Erika a Keleti Városrészi Óvoda Vasasi Tagóvoda helyi jó gyakorlatát mutatta be. Az intézmény 2800 fős városrészben működik, ami korábban, a bányászat virágkorában fejlődött, ám az iparág megszűnésével a lakók jóléte is megszűnt. Ahogy az lenni szokott, egyre több lett a csonka család, ma rossz körülmények és szociális hátrányok között él az emberek többsége. Az óvoda három csoporttal működik, maximális férőhely 74 fő, amit a korábbi évek alacsony létszáma után ma már szinte teljes egészében kihasználnak. Magyarországon elsőként vezették be az óvodában az egyedülálló Meselámpa projektet.

- Napjaink egyik legnagyobb problémája az olvasás hiánya, a gyermekek már nem szórakozásból, sokkal inkább kényszerből olvasnak. Óvodánkban éppen ezért kiemelten kezeljük a mindennapos mese fontosságát, melyet a szülőkkel is igyekszünk megértetni. Meselámpa projektünk keretében ovisaink elsajátíthatják a könyvtárhasználat szabályait és az ottani viselkedéskultúrát. Galériánkon könyvtárat alakítottunk ki, ahol az ovisok rendezgetik a könyveket, olvasnak, könyvtáros szerepben is kipróbálják magukat, ezáltal megtanulnak vigyázni a könyvekre, nem rajzolnak bele, nem tépik el a lapokat, hiszen tudják, hogy vissza kell vinniük a kikölcsönzött könyveket. Az ötlet nem csak a gyermekekre, hanem a szülőkre is pozitívan hatott, hiszen az ő kulturális viselkedésük is sokat fejlődött az évek során.

Kölkeden becsalogatták a szülőket az óvodába

Harmadik előadóként Hárich-Honvéd Anita, a Kölkedi Fehér Gólya Óvodában zajló munkát mutatta be. A Mohácstól öt kilométerre található óvodában vegyes csoportokban folyik a munka, ami lehetőséget ad arra, hogy a testvérek, unokatestvérek ne szakadjanak el egymástól. A szociális hátrányok enyhítésére több módszert is alkalmaznak, ezekből különösen a szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés fontosságát emelte ki és mutatta be részletesen az óvoda vezetője.

- Nyílt- és családi napjaink fő célja, hogy a szülőknek legyen lehetőségük megismerni gyermekeik mindennapjait az oviban. A közösségformálás sajátos módja az ünnepekre való hangolódás, a közös játékok. A szülők megtanulnak gyermekeikkel együtt játszani, együtt nevetni és közben rengeteg élménnyel gazdagodnak. Kezdetben ez nem volt éppen zökkenőktől mentes, hiszen a szülők nem igazán voltak partnerek és legtöbbször távolról figyelték az eseményeket. Évek hosszú és kitartó munkájára volt szükség, mire átszakadtak ezek a gátak. Idén novemberben már tizennegyedik alkalommal rendezzünk meg jótékonysági bálunkat, óvodásaink szülei pedig már tizedik alkalommal adják elő majd ezen a nyitó műsort, ami, valljuk meg, igencsak elismerésre méltó egy ilyen közegből érkező szülői közösséget figyelembe véve.

Az óvoda dolgozói háromévente a nagycsoportosokkal és szüleikkel Budapest felé veszik az irányt, ahol az állatkertbe és Fővárosi Nagycirkuszba látogatnak el. Ennek költségeit az óvoda teremti elő. A gyermekek és szülők olyan környezetet ismernek meg, ahová amúgy nem biztos, hogy lehetőségük lenne eljutni, nem beszélve arról a rengeteg közös élményről, melyben közben részesülnek.

Az előadások után a megye számos településéről érkezett résztvevők kérdéseiket, tapasztalataikat és ötleteiket osztották meg egymással. Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy a most bemutatott jó példákat, vagy ezekhez hasonló gyakorlatot minél több óvodában alkalmaznak majd szerte Baranyában.

Képünk a kölkedi óvoda egyik családi napján készült.

Erdélyi Bianka