Dr. Benyeda János: Tudományos munkámhoz biztos háttér a feleségem és a lányaim

A munkatársak ereje olyan mértékben nőtt, hogy számomra a munkának mára a kellemesebb része jut - mondja dr. Benyeda János, amikor Mohács talán legszebb polgári épületének emeleti, elegáns irodájában leülünk beszélgetni. Ám miközben hellyel kínál, még visszalép egy pillanatra a számítógéphez, hogy valami folyamatban lévő munkát bezárjon, aztán kikapcsolja a telefont.

Mintha nem kimondottan ráérősen telnének a napjai.

- Remek szakembergárda vesz körül, a mintegy kilencven dolgozó közül tizennyolc diplomás. Állatorvosok, agrármérnökök, biológusok, gépészmérnökök, villamosmérnökök. Közülük is kiemelkedik Merész Áron, általános helyettesem, aki a vállalat jövőbeni irányításában meghatározó szerepet tölt be. Valamennyiük szakmaismerete, tudása, nagybecsű munkája az eredményeink záloga, no és a családtagjaimé. Legbiztosabb háttér számomra az állatorvos feleségem, és a lányaim. Zsófia, aki tudományos fokozatot szerzett állatorvos, Zsuzsanna gyógyszerész. A vertikum kialakult, a napi teendőkkel már nem kell foglalkoznom.

A Prophyl Állategészségügyi Diagnosztikai Kutató és Szolgáltató Kft. Dózsa György út 19. számú épületén a cégtáblát ha nem is minden mohácsi vette észre, a legtöbben biztos jártak itt a Tulipán Gyógyszertárban, mögötte az állatpatikában, vagy sokan fordultak meg az udvarban működő állatorvosi rendelőben és sebészeti központban. A cég ismertsége viszont ennél sokkal szélesebb körű, nem csupán országos, hanem európai, sőt, világhírű a termékük.

De mi is az a nagyjelentőségű termék, amiről az átlagember zömmel annyit tud, hogy rendkívül korszerű körülmények között tojótyúkokat tartanak?

- A lényeg a tojás. Állatgyógyászati- és humán felhasználású vakcinák előállításához termeljük, továbbá diagnosztikai- és kutatási célra. Az úgynevezett SPF tojást fertőző betegségektől mentes állományokkal rendkívül szigorú körülmények között termeltetjük. A tojóházakba például szűrt, steril levegőt juttatunk be, steril a takarmány és az ivóvíz is, az ólba a dolgozók kétszeri zuhanyozás, átöltözés után lépnek be. A baromfiállományok 35 féle ismert betegségtől mentesek, amit hetente ellenőrzünk.

- Az Európában felhasznált baromfi élő vakcinák, vagy például a humán gyógyászatban használt veszettség és a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni oltóanyagok alapanyagának jelentős részét mi szállítjuk, saját eszközeinkkel. A legmeghatározóbb szérum előállítók használják a telepeinkről származó tojásokat, amit két telephelyen, éves átlagban 5 millió tojással biztosítunk. Egy újabb, ilyen feltételek mellett termelő tojóház építése is már folyamatban van. A célunk az, hogy az európai áramlatba kikerülhetetlenül integrálódjunk, de ez további fejlesztést igényel, nem csupán beruházás terén, hanem a szakembergárda frontján is.

A Köztársasági Elnök Úr adományozta Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült 2012. augusztus 20-án, amit a magyar állategészségügy fejlődése érdekében hosszú időn át végzett gyógyszerfejlesztői tevékenysége, számos tudományos publikációja elismeréseként vehetett át dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől. Vagyis, a kutató munkája is meghatározó.

- Fő tevékenységünk a kutatás, fejlesztés, oltóanyagok regisztrálásához szükséges állatkísérletek különböző fázisa is. Ehhez laboratóriumi háttérrel, és biológiailag biztonságos állattartó hellyel rendelkezünk, ugyanis olyan kórokozókkal is foglalkozunk, ami Magyarországon elő sem fordul. Ez a tevékenységünk nemzetközileg elfogadott minősítésű, magas szintű minőségirányítás mellett működik.

Nem jellemző, hogy ilyen színvonalú tudományos munkát, a hozzá szükséges technikai hátteret vidéken teremtsék meg és végezzenek. 

- Igen, ez így van. Kevés kivételtől eltekintve az ilyen jellegű munkák egyetemi városokban folynak. Magunk az életutunk során megszerzett tapasztalatok, tudás és szakmai kapcsolatok birtokában mertük vállalni e tevékenység felépítését.

- Én már kisdiák koromban tudtam, hogy állatorvos akarok lenni. Kecelen, ahol születtem, tetszett az állatorvos, a köztiszteletben állt úriember munkája. A hivatásra készülve iratkoztam be Kiskunhalasra a mezőgazdasági technikumba, ahol országos tanulmányi versenyt nyertem állattenyésztésből. Innen Budapestre az Állatorvos-tudományi Egyetemre vezetett az utam, ahol a járványtani tanszéken Belák Sándor barátommal virológiai munkában, mint diákkörösök dolgoztunk 3 éven keresztül. A vírusokkal való munka, annak szeretete meghatározó lett az életünkben. A diákköri munkánk máig fennálló tudományos eredményeivel számos elismerést vívtunk ki.

- A diploma megszerzése után meghívást kaptam a járványtani, mikrobiológiai tanszékre. Oktatói státusz mellett a munkám zöme a kutatás volt, kilenc évig foglalkoztam a sertés és a baromfi vírusos betegségeivel. Ennek során több új betegség felismerésében vettem részt. Néhány ellen védekezési módszereket is kidolgoztunk. A virológiai technikában több, máig ható megoldást dolgoztam ki. Mai napig is része a kutatási tevékenységemnek a fertőző betegségek elleni védekezés megoldását jelentő új oltóanyagok kidolgozása, fejlesztése. Fontos betegségek, köztük a malacok vírusos hasmenése, a sertés hólyagos betegsége, a fertőző sertésbénulás, a házityúk gumborói betegsége és néhány lúdbetegség elleni vakcinák kidolgozásában vettem rész. Az oltóanyagok fejlesztésében, új védekezési technológiák kidolgozásában ma is aktívan részt veszek. 

Hogyan került Mohácsra?

- A tanszéki munkám során keresett meg Lázár István, Mohács főállatorvosa azzal, hogy a városban a sertéseknél újfajta vírusos megbetegedés okoz hasmenést. Kihívás volt a feladat, ezért jöttem életemben először Mohácsra. A közösen publikált cikkünkben a betegséget először írtuk le a világon.

- Feleségem akkor az akadémiai kutatóintézetben dolgozott. Egyikünk sem volt nagy jövedelmű. Bólyban viszont kedvemre való ajánlatot kaptam. A gazdaság baromfitelepén módom lett az elméleti kutatás és a gyakorlati munka közötti átmenetet is figyelemmel kísérni, amihez az irányításommal hoztuk létre azt a laboratóriumot ami ma is működik.

- Feleségemmel tizenkét évet töltöttünk a gazdaságban, aztán jött a rendszerváltás, és lehetőséget láttam az önállósodásban. A magánszektort nem privatizálással hoztuk létre, hanem amint már említettem, a magunk, és az itt dolgozók erejéből, szaktudásából. Ösztönösen csináltuk, mert igazából a vállalatvezetési tudásom hiányzik, de segítségem ehhez is volt, és van ma is.

Az Ön számára mi a kikapcsolódás?

- A kert, a virágok, a fák. Aztán a színház, a képzőművészet, a hangverseny. Sok éve van bérletünk a Fővárosi Operaházba, a Vígszínházba. Esetenként külföldre is utazunk, de az utóbbi években sorra látogatjuk a gyönyörű hazai tájakat.

Baráti társaságuk van-e, és szokott politizálni?

- Igen szűk a baráti körünk, nem vagyunk rendszeresen összejárók. Ami a kérdése másik felét illeti: az 1990-ben kialakult politikai reményeimtől nagyon eltávolodott a világ. De a politikai hitvallásomat talán meghatározza az, hogy a Hősök Parkjában álló kopjafát, amit Máté Ferenc székely népi iparművész faragott, én készíttettem a hazáért életüket áldozó hősök emlékére, vagy az, hogy akár a hazai, akár a határon túli településeken járunk, a nemzeti színű szalag mindig a kezünk ügyében van.

Berta Mária