Bólyban emlékeztek pénteken a magyarországi németek elhurcolására

2018. január 19. péntek 15:41

A magyarországi németek példát mutattak: felálltak, újra munkába kezdtek és megmutatták erejüket - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikaiért felelős államtitkára Bólyban, a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján, pénteken.

Schanda Tamás (képünkön) a fele részben német nemzetiségű baranyai városban megtartott megemlékezésen a kollektív bűnösség elvére alapozott elhurcolásokra utalva arról beszélt, hogy a hetvenkét évvel ezelőtt kezdődött "embertelen tettet, történelmi bűnt" követően az ország német nemzetisége újraszerveződött, és mára egyre többen vallják meg gyökereiket. 1946-ban ezen a napon indult az első vonatszerelvény Németországba "kiűzött, kitagadott honfitársainkkal" - idézte fel a politikus a Nepomuki Szent János nevét viselő katolikus templomban rendezett eseményen.

Csaknem két és fél év alatt - három hullámban - több mint kétszázezer német embert "szakítottak el tőlünk", a "kollektív bűnösség gyalázatos hazugsága" alapján - tette hozzá.

Schanda Tamás leszögezte: Magyarországon többé senkit sem foszthatnak meg alkotmányos jogaitól. "Többé senkinek nem kell félnie, tartozzon bármely nemzetiséghez, valláshoz, vagy más kisebbséghez" - hangoztatta.

Szólt arról is, hogy Magyarország ma elismeri államalkotó nemzetiségei jogait, segíti érdekeik érvényesítését, támogatásukat a kormány kiemelten kezeli. 2010 óta három és félszeresére emelték a német nemzetiségnek nyújtott támogatást, tavaly ez meghaladta a 2,1 milliárd forintot - fűzte hozzá.

A németség úgy alkotott maradandót, hogy közben saját identitását is megtartotta: "egyszerre voltak hű magyarok és hű németek, akik sosem tagadták meg gyökereiket, és sosem dobták el saját kultúrájukat" - mondta.

A magyarországi németek történelme arra figyelmezteti Európát, hogy van létjogosultsága a különböző kultúrákat megőrizni kívánó törekvéseknek. A székelyföldi magyar autonómiatörekvésekre is utalva megjegyezte: "a zászlókat sehol sem tiporhatják, mert újra kitűzik, még ha akasztás jár is érte".

Ritter Imre, a németség parlamenti szószólója a többi között arról beszélt, hogy a tragédiára emlékezni felelősség és kötelesség, a pártoktól független német parlamenti képviselő megválasztását pedig a nemzetiség erkölcsi felelősségének nevezte.

Heinek Ottó, az Országos Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke beszédében arról szólt, hogy az emléknapok az értékek megőrzésének szükségessége mellett a diszkrimináció, a kirekesztés és a jogtalanság elleni kiállás fontosságáról is szólnak.

A szentmise után megkoszorúzták a németek elűzésének és a Felvidékről a Benes-dekrétumok következtében Bólyra telepített magyaroknak is emléket állító emlékművet. A baranyai városból a második világháború után mintegy nyolcszáz német nemzetiségű polgárt űztek el.A magyarországi németek hetvenkét évvel ezelőtti elhurcolása a magyar társadalom számára is szomorú mementó, amely soha nem feledhető. A hasonló tragédiák megelőzéséért tenni emberi kötelesség - közölte a nemzetiségi ombudsmanhelyettes pénteken az MTI-vel.

Szalayné Sándor Erzsébet a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából felidézte, hogy a kollektív bűnösség hamis és bűnös eszméjére hivatkozva 1946 és 1948 között csaknem kétszázezer német nemzetiségű magyar állampolgár vált jogfosztottá és kényszerült hazája elhagyására.

A döntés hatására emberi kapcsolatok szakadtak szét, közösségek szűntek meg, települések néptelenedtek el és családok ezrei váltak üldözötté, vagyontalanná nemzetiségi származásuk okán - tette hozzá.

A hazai német közösség ma kiterjedt és jól működő nemzetiségi önkormányzatokat működtet, amelyek kiemelkedő jelentőségű feladatokat látnak el a nemzetiségi nevelési-oktatási és kulturális intézményrendszer fenntartásában - jelezte az ombudsmanhelyettes. Úgy véli, hogy a németek kitelepítéséről szóló döntéssel kapcsolatban hosszú távon a történelem igazságot szolgáltatott. A kitelepítés tragikus eseménye "identitáserősítő tényezővé" vált a hazai németség körében, másrészt a kitelepítettek nagy része Németországban is megőrizte a Magyarországhoz és az otthon maradottakhoz való kötődését.

A németek elhurcolását elrendelő szégyenletes döntés után hetvenkét évvel érdemes tudomásul venni, hogy a történelem ítélőszéke előtt soha nem állják meg a helyüket azok a pillanatnyi érdekek alapján hozott, az alapvető emberi jogokat nyilvánvalóan semmibe vevő döntések, amelyek a társadalom problémáiért egyes embercsoportokat tesznek felelőssé - hangsúlyozta Szalayné Sándor Erzsébet.