Baráth Gábor: hagyományápoló, sikeres fotós, munkája pénzérmén is megörökített

Lezárult a Fotózd le Európa energia jövőjét! elnevezéssel meghirdetett Európai Uniós fotópályázat, amelyre Honnan jön az energiánk 2050-ben? címmel beküldött alkotások sorában a mohácsi Baráth Gábor fotója is díjazott lett.

- Művészi árnyékfotó az, amit a töltés Vadászkürt utáni részén készítettem, háttérben a református templom tornyával - ismertette Baráth Gábor a felvételünkön kezében tartott képet. - A címének azt adtam: A jövő - a tudatos energiairányításé. Azt kívántam ábrázolni, hogy az energiatudatosság egyre fontosabbá válik az életünkben, s a környezettudatos energiafelhasználáshoz vezető út az emberiség gondolkodásmódjában rejlik, így minden egyénnek adott az irányítás lehetősége.

A pályázat részleteivel kapcsolatban elmondta, hogy több fordulós volt, első körben 24 képet válogatott ki a neves fotósokból és természetvédőkből állt szakmai zsűri. Ezek után a felvétellel facebook-os közönségszavazás alapján sikerült nyernie, a közzétett többi képhez képest elég nagy előnnyel. A nyereménye 100 ezer forint értékű ajándékutalvány, amit a fotófelszerelése korszerűsítésére fog felhasználni.

Baráth Gábor Villány Város Önkormányzatánál építész. Többek között feladata a műemlékek védelme, ezen belül a festői szépségű pincesor értékmegőrzése és fejlesztése, pályázatírás, területfejlesztés, városüzemeltetés. Amúgy amatőr fotós, busómaszk faragó népművész, lelkes hagyományőrző, de a neve már díszes pénzérme kapcsán is ismert.

- A Magyar Nemzeti Bank 2011-ben egy érmesorozatot indított a magyarországi Unescos Világörökségekről. Első érmeként a Mohácsi Busójárás témáját jelölték, amire pályázatot hirdettek az éremművészek körében. Több tervezet született, végül Gáti Gábor munkáját fogadta el a zsűri. Az érme egyik oldalán az általam készített maszkot használta fel, a másik oldala egy hosszú fakürtös busót ábrázol, aminek a jelmeze szintén az én munkám alapján készült. A Magyar Nemzeti Bank 2011. évi mohácsi farsangi programjába iktatva adta át az első érméket ünnepélyes keretek között, s ezen az eseményen jelen volt Szekó József polgármester úr is.

- A busójárás meghatározó eleme az életének, szinte egész éven át foglalkoztatja a maszkfaragáson kívül is.

- Az elmúlt két évben több idős családot meglátogattam, azt kérve, meséljenek, milyen volt régen a farsang, miképpen élték meg az eseményeket. Videóra vettem a történeteket, a rengeteg emléket, aminek egy kis szeletét megosztottam a közösségi oldalon is, mert úgy érzem érdemes tőlük tanulni, az ötleteket feleleveníteni. Én az emlékeket hallgatva értettem meg igazán, hogy mi is a különbség a poklade és a busójárás között, vagyis a turizmus és a hagyomány között.

- Mit sikerült a hallottak alapján feleleveníteni?

- Idén már harmadik éve a Poklade zenekarral közösen szerveztük meg a saját, családias hangulatú házról-házra járó hagyományőrző programunkat. A busójárás hétfőjére ebben az évben egy vicces, tréfás gyereklakodalmast is kitaláltam. Az ifjú párt két kisgyerek alkotta, ők a négy kecske húzta díszes fogaton utaztak, voltak hozzá az egykori lakodalom jellemzői is, mint a tulipános-kelengyés láda, lelkész, kakas, és gyűrű. Izgalmas volt számomra a kecskék felszerszámozása, kocsiba járatása. Kalandos emlékek is történtek, például többször megesett, hogy a kecskét a tetőről kellett leszednem.

- A kecskék a főtéri bevonuláskor mindenesetre igen fegyelmezetten, fényképezők kereszttüzében büszkén meneteltek, de lehet, hogy egy év alatt elszoknak a hámtól. A 2014-es farsangra kitalált valami újabbat is?

- Már ebben az évben volt még egy kezdeményezésemnek sikere lett. Múzeumi kutatómunkáim során találkoztam egy közel száz éve használt, sokac lakodalmas menethez köthető zászlóval. Úgy döntöttem, hogy tervezek hasonló, de modernebb zászlót, amit a busójárás hétfői menetének egyik szimbólumává teszek. A zászlómat Bognár Attila mohácsi plébános megáldotta, felszentelte, és farsangkor a házról-házra látogatásunkkor a csoportunkkal volt, jelenleg a Busó Udvar kiállítási anyagát gazdagítja. Ötletem van, de mint az köztudott, a busó soha nem fedi fel a kilétét, így legyen majd meglepetés az is, amivel előrukkolok 2014-ben.

- Fotósként a következő terve?

- Előre eldöntött nincs, mindig az alkalom hozza, hogy mit örökítek meg. Mindenesetre a Poklade Zenekarral és a Zora Néptáncegyüttessel jó kapcsolatot ápolok, amikor csak az időm engedi, elkísérem őket a fellépéseikre, külföldi turnéikra, és fotózom őket.

Berta Mária