A 900. születésnapját ünneplő Mohácsot Habsburg Ottó is köszöntötte 1993-ban

2025. április 03. csütörtök 06:53

A 900. születésnapját ünneplő Mohácsot Habsburg Ottó is köszöntötte 1993-ban

Közös szerencsénk, hogy amikor Habsburg Ottó Mohácsra látogatott, nem az elmúlt évszázad ötvenes éveinek politikai jelszavaival fogadták a városban. Mert egykoron tücsköt-bogarat hordtak össze a lapok róla. 1993 júniusában viszont már más szelek fújták a zászlókat a Duna partján is.

 

 

 

Az a megtiszteltetés érte az akkor 900 éves Mohácsot, hogy a Magyar Szabadság Napja országos rendezvénysorozat házigazdája lehetett 1993. június 26-án, illetve 27-én.

Minderről természetesen a Dunántúli Napló is beszámolt már előzetesen is, a hatodik havi, 18-án megjelent lapszámban. Az esemény második napjára várták dr. Habsburg Ottót, a Páneurópai Unió elnökét, több más kiemelt delegálttal egyetemben. A 10 óra 30-ra kiírt nagygyűlés szónokát is tisztelhették benne az érdeklődök.


Ezek után, cseppet sem meghökkentő módon, a baranyai közéleti napilap június 28-án a címlapon, képpel, nagy terjedelemben foglalkozott a történtekkel. Szó szerint (remélhetőleg hibátlanul!) idézve a főrendi vendég szavait.

Majdnem száz évig élt

Teljes neve eléggé hosszú, összetett volt. A Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich SixtusXavier Felix Renanus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburh-Lothringen formát nyilván nem használta, azt csak a lexikonok jegyezték fel. Az egykori osztrák főherceg, magyar, horvát és cseh királyi herceg politikusként, illetve közíróként hagyott maga után nyomot. Több nyelven is beszélt, méghozzá kiválóan. A magyart sem törte, legfeljebb a kiejtésén érződött az osztrák-német hatás. Élete 2011. július 4-én fejeződött be, a németországi Pöcklingben érte a halál. A feljegyzések szerint álmában fejezte be földi pályafutását az 1912. november 20-án, az ausztriai Reichenau an der Raxban született férfi.


„Boldog vagyok, hogy három nyelven - németül, horvátul, és természetesen magyarul - imádkozhatunk azért, hogy hitünk az Istenben, bizalmunk az itt élő emberekben összehozza a nemzetiségeket. Ez az ország a hadak útján van. Talán egy más nemzet a mohácsi vész után eltűnt volna. Hálát kell adnunk Istennek, hogy itt vagyunk. Önöknek tudniuk kell, honfitársaim, hogy országunk milyen fontos szerepet játszott az új világszabadság kivívásában. Nem könnyű rövid idő alatt felépíteni újból az országot. Én azonban meg vagyok győződve arról, hogy jól haladunk, felfelé vezet már az utunk."

Eddig szólt a nyilván hosszabb megnyilatkozásból a kiemelés.

Később, már délután, Habsburg Ottó megjelent egy politikai fórumon is, de arról nem lehetett olvasni még a sorok között böngészve sem.

A Magyar Nemzet című országos napilap is teret szentelt a történteknek. Az 1993. június 28-án megjelent lapban szintén idéztek Habsburg beszédéből, amit a Fogadalmi templomban hallhattak az egybegyűltek.

„Békét és biztonságot kell teremteni ennek a sokat szenvedett népnek. Isten és a haza szeretetében minden nemzet együtt tud működni" - hangoztatta véleményét a bölcs szóló.

 

Pucz Péter - Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc (archív)