Előrelépés: megalakult a felsőoktatási kerekasztal

Megalakult a felsőoktatási kerekasztal csütörtökön a fővárosban. Három munkacsoport létrehozásáról döntöttek a résztvevők.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta: a finanszírozási munkacsoport feladata az aktuális problémák feltárása, megoldási javaslatok kidolgozása lesz, és meg kell állapodni arról a 47 milliárdos többletforrásról, amelyet a felsőoktatásnak szeretnének juttatni az idén az adósságállomány kezelésére, az uniós önrész finanszírozására és a PPP-konstrukciók kiváltására.

A hallgatói felelősség munkacsoportban elsősorban a hallgatói szerződéseket, a strukturális-tartalmiban pedig a képzési szerkezettel összefüggő témákat tárgyalják majd. Itt kerül napirendre a felsőfokú szakképzés felülvizsgálata, a felvételi eljárás, az egyetemi autonómia kérdésköre, valamint az is, hogyan válasszák a rektorokat.

A tárca vezetője jelezte: ezen a héten kicserélik a szakértői anyagokat, a jövő héten üléseznek a munkacsoportok, és két hét múlva újabb plenáris ülést tartanak. Ha törvénymódosításra van szükség, akkor azt még a tavaszi ülésszak alatt a kormány, illetve az Országgyűlés elé szeretnék tárni.

Kitért arra is, hogy vita volt a résztvevők körében a kerekasztal összetételéről, és abban állapodtak meg, hogy minden félnek a saját oldalán lehetősége van, hogy becsatornázzon véleményeket.

A tárca vezetőjének összegzése szerint a pénzügyi-irányítási rendszerrel kapcsolatosan ellentétek feszülnek a szereplők között, de abban egyetértettek, hogy átláthatóbb, hatékonyabb rendszerre van szükség.

Bódis József a Magyar Rektori Konferencia képviseletében kiemelte: az utóbbi időben a felsőoktatás területén olyan helyzet alakult ki, amely megnyugtató és tartós megoldást igényel. A jelenlegi kondíciók miatt néhány egyetem fizetési gondokkal küzd, ezért is üdvözlik a kerekasztal létrehozását és azt, hogy a problémákat munkacsoportokban oldják majd meg - fejtette ki.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint egyre inkább világossá válik, hogy az egyes alrendszerek nem lehetnek egymástól függetlenek. "Európa, különösen Dél-Európa", példáját idézte, ahol meglátása szerint a felsőoktatásban éveken át jelentős túlképzés volt olyan szakokon, amelyekben a fiatalok nem tudnak elhelyezkedni, "erőteljesen megnőtt a munkanélküliség a fiatal munkavállalók, elsődlegesen a fiatal értelmiségiek körében, rengeteg frusztrált ember van, és ezt a társadalmi konfliktust nagyon nehezen tudják kezelni" - fogalmazott.

Véleménye szerint Magyarország ugyanezen az úton ment, "és most szerencsére lassan kezdik felismerni, hogy ebben egy konszenzus mentén fordulatot kell elérni".

A felsőoktatás megrendelője, fogyasztója részben a társadalom, részben a gazdaság - hangsúlyozta. A gazdaság véleményét kötelező meghallgatni, ha jobban működő felsőoktatást szeretnének. A gazdaság szereplői nem terhelhetők tovább, hogy megoldják a felsőoktatás vagy más alrendszerek finanszírozását. Csak hatékonyabb működés hozhat eredményt - jelentette ki.

A csütörtökön nyilvánosságra került kamarai javaslatról azt mondta: az egyetemek gazdasági tanácsaiban eddig is ott voltak a gazdasági szereplők, jellemzően a kamarákon keresztül, ebben nincs semmilyen nóvum.

Köteles László a Magyar Európai Üzleti Tanács képviseletében hangsúlyozta: Magyarország legfontosabb erőssége továbbra is a humán erőforrás. A tudáskapacitás megőrzése, gyarapítása közös érdek. Reméli, olyan döntések születnek, amelyek a versenyképességet javítják majd.

Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja közölte: továbbra is azt képviselik, hogy szélesebb körű egyeztetésre van szükség, és a HÖOK támogatja a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének kérvényét, hogy részt vehessen a kerekasztal munkájában. A hallgatói szerződésről azt mondta, hajlandók tárgyalni, de szeretnék látni a kormány válaszát az unió által folytatott úgynevezett pilot eljárásra. Erre ígéretet kaptak a tárca vezetőjétől.

Balog Zoltán arról, hogy terveznek-e lépéseket a már most súlyos forráshiánnyal küzdő egyetemek megsegítésére, azt mondta: a konkrét problémákról a finanszírozási munkacsoportban beszélnek majd. Készek segíteni minden probléma megoldásában, de ahhoz ragaszkodnak, hogy a rendszer legyen átlátható - jelentette ki. Arról, hogy a leépítések elkerülhetők-e, azt mondta: ezt az egyetemeknek kell eldönteniük a gazdálkodásuk keretei között.

A csütörtökön alakult kerekasztal a szakminiszternek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával múlt héten aláírt részmegállapodása alapján jött létre. A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza, ez a felsőoktatás finanszírozását, a hallgatói jogokat és kötelezettségeket, valamint az átalakítás átfogó tartalmi kérdéseit - többi között a rektorválasztás, képzési struktúra felülvizsgálata, felvételi eljárás, új gazdasági-pénzügyi irányítási rendszer - tekinti át.

A kerekasztal munkájában a HÖOK mellett részt vesz a Magyar Rektori Konferencia, és meghívást kaptak a gazdasági élet szereplői, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjai.

Képünkön: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (j3) beszél a sajtótájékoztatón, miután hivatalában ülésezett első alkalommal a felsőoktatási kerekasztal 2013. január 31-én. Balról mögötte: Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Bódis József a Pécsi Tudományegyetem rektora és Kiss Dávid a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökségi tagja, jobbról Köteles László, a Magyar Európai Üzleti Tanács képviselője, valamint Doncsev András sajtófőnök (j).

(mti)