Egyre kevesebben teszik le az állami nyelvvizsgát

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának (OH NYAK) weblapján elérhető 2013-as nyelvvizsga-statisztikák szerint egyre kevesebben mennek el nyelvvizsgázni, és egyre kevesebben szereznek államilag elismert bizonyítványt.

A legtöbb nyelvvizsgázó a 14-25 éves korosztály tagja: tavaly kétharmada volt az összes nyelvvizsgázónak 25 év alatti. Bár ez az arány stabil, évről évre hasonló, számszerűsítve viszont ebből a korosztályból vesztettük el a legtöbb nyelvvizsgázót, a 2006-os csúcsévhez képest közel 40 ezer főt. Őket a 25-29 év köztiek korosztálya követi a nyelvvizsgázók számának és csökkenésének terén is.

A 35-44 év köztiek közül ugyanakkor többen mennek nyelvvizsgát tenni, mint 2004-2006 környékén, az 55 év fölöttiek között pedig nagyjából stabil azoknak a száma, akik nyelvvizsgát szeretnének szerezni. Egyre kevesebben vannak azok, akik alapfokú papír reményében fizetik be a vizsgadíjat, az angol nyelv és a német nyelv pedig uralkodó maradt. Az összes vizsga 98 százaléka ebből a két nyelvből tevődik össze, az angol iránt kétszeres az érdeklődés a némethez képest.

Az OH NYAK weboldalán közölt statisztikákban az államilag elismert vizsgák közül az egy- és kétnyelvűek egyaránt szerepelnek - tehát az olyan akkreditált magyar vizsgarendszerek mellett, mint a BME vagy a Pannon Egyetem vizsgarendszere, a statisztika tartalmazza azokat is, akik például a Goethe Intézet Zertifikat vizsgáját vagy a British Council szervezte University of Cambridge ESOL vizsgát kísérelték meg.

Fazekas Márta, az OH NYAK főosztályvezető-helyettese szerint ma egyre többen vannak azok, akik egynyelvű vizsgát választanak, és megerősítette azt az észrevételt is, mely szerint az alapfokú vizsgák háttérbe szorulnak.

- A legtöbb nyelvvizsgázó a 15-25 éves korosztályból kerül ki. Vagy azért tesznek nyelvvizsgát, mert többletpontra számítanak a felsőoktatási felvételinél, vagy mert ez szükséges a diplomához. A többletpontokhoz közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga szükséges, az utóbbit azonban nehéz elérni, nem olyan cél, amelyet egy-másfél éven belül meg lehet valósítani. Inkább a középfokú vizsga a cél, akárcsak a felsőoktatási tanulmányok befejezésénél, mivel a diplomához is ezt kérik a legtöbb helyen" - magyarázza a főosztályvezető-helyettes.

Véleménye szerint annak, hogy csökken a nyelvvizsgázók száma, a fő oka az, hogy a népesség és az érettségizők száma is csökken évről évre. Emellett közrejátszhat a vizsgázók számának csökkenésében az is, hogy a külföldi felsőfokú tanulmányokra készülők nem tesznek itthon nyelvvizsgát, vagy a megcélzott intézmény által megkívánt, itthon nem akkreditált vizsgát tesznek.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) amögött, hogy három év alatt 28 százalékkal csökkent a nyelvvizsgák száma, nem elsősorban a demográfiai mozgást, hanem a felvételi pontszámítási rendszer megváltozását és az emelt szintű érettségik elterjedését látja.

- A szabályok szerint jelenleg legfeljebb 100 többletpont szerezhető. Egy legalább 45 százalékosan teljesített emelt szintű érettségiért 50 többletpont jár, kettővel a jelentkező már ki is meríti a maximális keretet. Egyre több intézmény teszi kötelezővé az emelt szintű érettségiket, 2010-ben még csak 4 szakon, 2014-ben már 34 szakon kell a magasabb szintű tesztet írni. Így a felvételizők egy része már automatikusan megszerzi a maximális többletpontot, nincs további motivációjuk nyelvvizsgát tenni" - mondja Berényi Milán, a NYESZE alelnöke.

Tapasztalataik szerint a magyar nyelviskolákba nem annyira a bizonyítvány, mint inkább a tudás és az érdekérvényesítési képesség fejlesztése miatt iratkoznak be a hallgatók. Találkoznak olyan tanulókkal is, akiknek a diploma megszerzése előtti utolsó akadály a nyelvvizsga, de úgy látják, akiknél ez évek óta húzódó probléma, azok nehezen szánják rá magukat ismét a tanulásra. Éppen ezért a NYESZE a most meghirdetett diplomamentő programot jó motivációnak tartja. Kiemelték ugyanakkor, hogy a nyelvtudás megszerzése az intézmény mellett az egyén felelőssége is, a kötelező nyelvoktatás a legjobb színvonalon sem elegendő, ha a diák nem tesz a tudásért.