Dr. Berke Gyula: "Még soha nem kaptak ekkora hatalmat a szakszervezetek Magyarországon"

Dr. Berke Gyula, a PTE jogi karának dékánja (képünkön), a törvényt előkészítő szakmai bizottság tagja szerint jól érzékelhető az új Munka Törvénykönyvében (Mt.) az a szándék, hogy a  vállalkozások lehetőségeit növelje, egyúttal csökkentse adminisztratív és egyéb terheiket. Szerinte - ezzel együtt - a "szakszervezetek olyan szabályozási hatalmat soha nem kaptak Magyarországon, mint amit ez az új törvény ad nekik. Azt, hogy soha, úgy értem, hogy nem hogy az elmúlt 20 évben nem, hanem még soha a magyar történelem során" - mondta a Pécsi Újságnak. Interjú. 

- Melyek a munkavállalókat érintő legfontosabb változások?
- Őket - közvetlenül - a munka díjazására vonatkozó új szabályok érinthetik. Ezek elsősorban az úgynevezett teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatosak, másrészt a törvény alapján járó pótlékokkal kapcsolatos szabályok.
Teljesítménybér tekintetében azt hozza be a törvény, hogy a munkavállalót csak abban az esetben lehet tisztán így foglalkoztatni, ha ebben külön megállapodnak vele a munkaszerződés létesítésekor. Ez akkor is igaz, ha a munkavállalót nem tisztán teljesítménybérben foglalkoztatják, ám munkabérének időbér része nem éri el a személyi alapbérét. Mert ugye azt a felek szerződésben rögzítik, hogy mennyi az alapbér. Ettől függetlenül lehet, hogy teljesítménybérezésben részesül egy munkavállaló az időbére mellett. Azonban, ha az időbér rész nem éri el ezt az alapbért, már akkor is csak úgy lehet foglalkoztatni a munkavállalót, ha ebben előzetesen megállapodnak vele. A pótlékok körében lényeges változás, hogy az úgynevezett műszakpótlékok rendszerét megváltoztatja az új törvény. A korábbiaktól eltérően a 14 órától 18 óráig tartó időszakra nem rendel műszakpótlékot fizetni. Igaz viszont, hogy a 18 órától 22 óráig terjedő időszakra az eddiginek a kétszeresét rendeli el. Összességben csak látszólagos, hogy a munkavállalók ezzel rosszul járnak, hiszen számtanilag ugyanott vannak, ahol eddig voltak. Azonban ehhez képest a kollektív szerződésben el lehet térni a munkavállaló javára és hátrányára is.

- Az új szabályok közül melyek hatályosak e hónaptól?
- A törvényhez kapcsolódó általános szabály az, hogy 2012. július 1-jén hatályba lép az új Munka Törvénykönyve. Azonban számos olyan rendelkezés van, melyet most még nem kell alkalmazni, csak 2013. január 1-jével. Ilyenként említhető, hogy a szabadságra és a betegszabadságra vonatkozó új rendelkezések csak jövőre lépnek hatályba, illetve az úgynevezett távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályokat is, amelyek bizonyos értelemben kedvezőtlenebbek, mint a mostani távolléti díj szabályok.

- Melyek azok az új szabályok, amelyek a munkáltatók számára nagyobb mozgásteret biztosítanak?
- A munkaidő keret alkalmazásának lehetősége, illetve a munkaidő beosztás szabályai biztosan ilyenek. Másrészt biztosan ilyenek a már említett díjazási szabályok, elsősorban a pótlékokkal kapcsolatban.

- Mi lehet a legfontosabb eredménye az új törvénynek?
- Ennek a törvénynek szerintem a forradalmi újítása az lesz, hogy a kollektív szerződéses szabályozási lehetőségeket drámaian kiszélesítette. Ha a szakszervezetek és a munkáltatói oldal meg tudnak állapodni a foglalkoztatási feltételekben, akkor majdhogynem szabadon szabályozhatják a munkaerőpiacot. Látszik, hogy a kormányzat megpróbált egy kicsit hátrébb lépni abból az aktív szabályozó szerepből, ami az elmúlt húsz évben jellemezte a magyar politikát, kormánytól függetlenül. Határozottan merem állítani, hogy a szakszervezetek olyan szabályozási hatalmat soha nem kaptak Magyarországon, mint amit ez az új törvény ad nekik. Azt, hogy soha, úgy értem, hogy nem hogy az elmúlt 20 évben nem, hanem még soha a magyar történelem során.

H. T.