A kormány nem enged a hallgatói szerződésből

Akik maguk finanszírozzák a képzést, hamar el tudnak helyezkedni és vissza tudják fizetni a költségét - mondta Balog Zoltán.

Balog Zoltán az M1 A Lényeg című műsorában kijelentette: nincs keretszám a felsőoktatásban. Mint mondta, ezt kormányhatározat rögzíti, amely a kormányra nézve kötelező erejű döntést jelent. Úgy fogalmazott: „felülről" nyitják ki azok számát, akik bejuthatnak a felsőoktatásba. Az egyetlen feltétel, hogy feleljenek meg a pontszámok azon minőségi kritériumainak, amelyeket az egyetem az adott szakon támaszt a felvételizőkkel szemben.

Ha valaki jól érettségizik, az jó felvételit jelent; ez 400 pont feletti lehetőséget nyújt - emelte ki Balog Zoltán, hozzátéve, hogy a 16 kiemelt szak a szakok összesen 2 százalékát teszik ki. Példaként az andragógia szakot emelte ki a miniszter, és azt mondta, több olyan szak is van, melyek egyébként szükséges tudást adnak, de lehet, hogy csak másoddiplomás képzésben lenne értelmük.

A lényeges szakok közül mindössze két olyan szak van - a jogász-, illetve a közgazdászképzések -, melyre ma Magyarországon felelőtlenség államilag finanszírozott helyet adni - fejtette ki az emberi erőforrások minisztere. Mint mondta, akik maguk finanszírozzák a képzést, hamar el tudnak helyezkedni és vissza tudják fizetni a költségét.

Azt a bizalmatlanságot, ami a diákhitel fogalma körül kialakult, azzal próbálta a kormányzat oldani, hogy a kapuk nyitva vannak, és a jó teljesítmény automatikusan államilag finanszírozott helyet jelenthet.

Balog Zoltán közölte: a pénteki egyeztetésen a diákokkal szót ejtettek a hallgatói szerződésekről is. Ezek arról szólnak, hogy olyan országban kellene élnünk, ahol, ha valaki kap valamit a közösségtől, az államtól, az adófizetőktől, azért tartozik valamivel - fejtette ki.

Balog Zoltán azt mondta: maga is tanult több évet külföldön, és a kormány nem azt szeretné, hogy a tanulók ne menjenek ki más országokba, hanem azt, hogyha külföldre távoznak és lényegesen nagyobb jövedelemre tesznek szert, akkor elvárható, hogy fizessék vissza a képzési költség arra az időre eső részét, melyet a magyar adófizetők fizetnek. Azt mondta, erről szól az új magyar alaptörvény is: szabadságról és felelősségről.

A hallgatói szerződésekből „nem engednek", de arról, hogy mi is legyen benne pontosan, és hogy a diákok hogyan tudják a szabályozást elképzelni, még tárgyalnak. A diákok is elismerik, hogy tartoznak valamivel, ha részt vehettek az ingyenes felsőoktatásban - mondta.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: a diák egy különös műfaj, és mivel gyermekei is diákok, ismeri ezt a világot, komolyan kell venni őket. A diákvilágban az az élmény, hogy valamit meg tudok változtatni, fontos és sokat lehet belőle tanulni - fejtette ki.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a „balhé" (amelyben ugyanakkor szerinte „voltak értelmes tiltakozások és kritikák") akkor robbant ki, amikor még semmiféle kormánydöntés nem született meg, igaz, voltak javaslatok a kormány előtt, amelyek kiváltották az ellenállást.

Bízik benne, hogy ha nem is a jövő héten, de a rákövetkező héten lesz megegyezés a diákokkal. A hallgatói szerződéseket a szeptemberben kell aláírni, a jelentkezések most indulnak be, az pedig, hogy hány ponttal lehet bejutni a szakokra, az egyetemi kapacitás függvényében május-június környékén derül ki - fejtette ki.

Balog Zoltán a műsorban a romastratégiáról is beszélt. Mint mondta, a kormány a munka, tanulás, lakhatás és egészségügy mellett a közbiztonság és kultúra kérdését is hangsúlyozta európai szinten is.

A Nemzeti Alaptantervben az etika-. és erkölcstan oktatással olyan lehetőség nyílik 20 év óta először, amely által minden magyar iskolás szembesülni fog azokkal a konfliktusokkal, melyeknek lehet etikai, szociokulturális, érzelmi - gyűlölet - háttere, és segítséget fog kapni ahhoz, hogy egy adott helyzetben mi a teendő - fogalmazott a miniszter.

A megelőzéssel kapcsolatosan azt mondta, szabályozni kell a biztonsági kérdéseket is - ez részben a tragédiákból kiindulva nagyrészt már megtörtént -, de Balog Zoltán ebből a szempontból pesszimista.

Utalva a norvég esetre (amely során Anders Breivik egy kettős merényletben kioltotta 77 ember életét) azt mondta: az ilyen tragédiákat nem lehet kizárni. Nincs olyan rendszer a világon, ahol nincsenek olyan emberek, akik „elvakult erőszakkal" élnek, és akik semmiféle emberi szóra nem képesek reagálni. Hozzátette: szerinte ez fontos mondat, amikor kimondja egy publicista, vagy bárki más. Ezektől az emberektől valóban meg kell szabadítani a közösséget úgy, hogy elvonjuk a szabadságukat, hogy ne tudjanak ártani - tette hozzá.

(mti)