Új korszak kezdődött a csillagászatban - Videó!

A LIGO most publikált, év eleji észlelésével bizonyossá vált: a földi műszerekkel rendszeresen lehet detektálni gravitációs hullámokat. Ezzel új korszak kezdődött az asztrofizikában.

Újabb gravitációshullám-észlelést jelentett be a LIGO obszervatórium: január 4-én két közepes tömegű fekete lyuk összeolvadásának „híre" érkezett meg bolygónkhoz, a téridő finom rezgései formájában. Ez szűk másfél éven belül a harmadik ilyen felfedezés, ami igencsak jó hír a csillagászoknak, hiszen eszerint az ilyesfajta jelenségek egyáltalán nem ritkák.

„Most már tisztán látszik, hogy a gravitációshullám-detektorok valóban új ablakot nyitnak a világegyetemre, és megkezdődhet az asztrofizika ezen új ágának megfigyelési korszaka" - mondta el Frei Zsolt, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen működő MTA Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport vezetője az mta.hu-nak.

A mostani, harmadik észlelést kiváltó esemény a korábbiakhoz képest több mint kétszeres távolságban, tőlünk nagyjából 3 milliárd fényévnyire történt. A két közepes tömegű fekete lyuk összeolvadásának eredményeként keletkezett fekete lyuk tömege a Nap tömegének 49-szerese, ami a korábbi két észlelésnél meghatározott értékek (62 és 21 naptömeg) közé esik.

A LIGO harmadik észlelésében detektált feketelyuk-páros összeolvadásának szimulációja:






 

"A LIGO harmadik gravitációshullám-észlelése az előzőekhez képest egészen új információt is adott a feketelyuk-párosról. A detektált hullám alakjából kikövetkeztethető, hogy legalább az egyik résztvevő fekete lyuk forgástengelye nem abba az irányba mutatott, mint a két égitest egymás körüli keringésének tengelye" - mondta el Raffai Péter, az ELTE adjunktusa, aki adatfeldolgozási munkát irányítja Frei kutatócsoportjában. Az eddigi mérések pedig már arra is lehetőséget adnak, hogy a kutatók az első statisztikákat is elkészítsék a feketelyuk-párok viselkedéséről, és így meghatározzák kialakulásuk legvalószínűbb modelljét.

A korábbi elgondolások szerint ugyanis kétféleképpen jöhetnek létre ilyen párok: eleve egymás körül keringő csillagok (szupernóva)robbanása következtében, vagy sűrű csillaghalmazokban egymás mellé kerülő, de egymástól függetlenül, korábban már kialakult fekete lyukakból. Előbbi esetben a forgás és a keringés tengelye egy irányba mutat, így a mostani megfigyelés a független kialakulás felé billenti a mérleg nyelvét.

Az eddigi észlelések alapján az elméleti fizikusok bízhatnak abban, hogy a következő években tovább gyarapodnak ismereteik a közepes tömegű fekete lyukak formálódási mechanizmusairól. Ha pedig a két ma működő LIGO-detektor mellett idén nyáron üzembe áll az európai Virgo is, a források pontosabb helymeghatározása is lehetővé válik.

Forrás: MTA