Továbbra sincs megállapodás a jövő évi bérekről

Továbbra sem született megállapodás a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF); a munkáltatói oldal bruttó 3 százalékos emelést javasolt, a munkavállalói oldal azonban bruttó 9 százalékot szeretne - közölték a munkaadói és a szakszervezeti oldal képviselői pénteken a VKF tárgyalást követően az MTI-vel.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a munkaadók a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum esetében is 3 százalékos emelést javasoltak. Ez azonban a személyi jövedelemadó jövőre tervezett 1 százalékpontos csökkentése miatt a keresetek nettó értékének 4,4 százalékos növekedését jelenti - tette hozzá.

A tervezett 3 százalékos növekedéssel számolva a minimálbér a jelenlegi bruttó 105 ezer forintról jövőre 108 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig az idei bruttó 122 ezer forintról jövőre 125 500 forintra emelkedne - fejtette ki a VOSZ főtitkára.

Dávid Ferenc szerint a magyar gazdaság 2,4 százalékos bővüléséhez és a jövőre várt 1,6 százalékos inflációhoz képest a keresetek nettó 4,4 százalékos növekedése mindenképpen pozitívum, ugyanis ezáltal jelentősen javul majd a munkavállalók reálpozíciója.

A bérajánlások kérdésében tapasztalható ágazati, ágazatok közötti és ágazaton belüli különbségek miatt a munkáltatói oldal felvetette, hogy idén a VKF tekintsen el a bérajánlások megállapításától, a szakszervezetek azonban ragaszkodtak egy nemzetgazdasági szintű bérajánláshoz, a kormány nem nyilatkozott az ügyben - közölte a VOSZ főtitkára.

A munkavállalói oldalról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke hangsúlyozta: a munkáltatói oldal felajánlása elfogadhatatlan, ma Magyarországon az alacsony bérszínvonal miatt bérfelzárkóztatásra van szükség, amihez a kormány segítségére is számítanak. A szövetség elnöke úgy fogalmazott: bruttó 9 százalékos keresetnövekedést tartanak reálisnak, amivel 2016. január 1-től a minimálbér 114 500 forintra, a szakmunkás bérminimum pedig 133 ezer forintra emelkedne.

Kordás László szerint a költségvetés májusi elfogadásával a kormány nagyon szűkre szabta a szociális partnerek mozgásterét, éppen ezért a bérfelzárkóztatáshoz mindenképp szükség van a kormányzat segítségére is, mert a munkáltatók egyedül nem viselhetik ennek a terhét.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzéséért felelős államtitkára a pénteki VKF-ülésen elmondta, hogy a kormány december 2-án tárgyal a minimálbér emeléssel kapcsolatos kérdésekről - közölte a MaSzSz elnöke, aki szerint reális esély van arra, hogy a kormány segítséget nyújt a bérfelzárkóztatáshoz.

Képünk illusztráció

MTI