Tovább mérséklődhetnek az állam külföldi tartozásai

Az államadósságon belüli jelenleg 22 százalékos - 2010-ben még 50 százalék körüli - külföldi arány jövőre 20 százalék alá eshet, ezzel 4 évtizedes rekord állhat be - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Felidézte, hogy már a rendszerváltás előtt megkezdődött Magyarország eladósítása devizában: az akkori döntéshozók - mint mondta - sokszor a legrosszabbkor a legrosszabb devizákban vettek föl kölcsönöket, így a külföldi részesedés a 80-as évek végére már elérte a 60 százalékot az államadósságon belül. A rendszerváltás után ez az arány tovább emelkedett, 2009-ben 69 százalékon tetőzött, 2017-ben viszont a belföldi arány már meghaladta a 63 százalékot - tette hozzá.

Az ÁKK vezetője szerint a külföldi arány mérséklésével a kamatkiadások nagyobb része juthat belföldi hitelezőkhöz - magánszemélyekhez vagy intézményi befektetőkhöz - újbóli befektetéseket vagy fogyasztást fedezve.

A magasabb belföldi arány a fennmaradó államadósság finanszírozását is biztonságosabbá teszi, mivel így kisebb mértékben hat rá a nemzetközi piacok hangulata és megítélése - hangsúlyozta.

Barcza György szerint a 2010-ben még 82 százalékon álló GDP-arányos államadósság még az idén 73 százalék alá mérséklődhet és 2018-ban is a további csökkentés lesz a cél.

Elmondta azt is, hogy az államadósság kamatkiadásai 2009-ben még a magyar össztermék több mint 4 százalékát tették ki, jövőre viszont várhatóan 2 százalék alá esik ez az arány.

Hozzátette: mind a monetáris politikától függő rövid lejáratú kamatok, mind a költségvetési politikától, a gazdaságpolitika hitelességétől függő hosszú lejáratú kamatok mérséklődtek, így a magyarországi hozamok majdnem Csehországéval állnak azonos szinten, jóval alacsonyabban a lengyel vagy a román kamatszintnél.

Képünk  illusztráció.

Forrás: MTI- Pixabay.com