Nyolc kötetben tizenkét könyvvel, köztük Herczeg Ferenc, Jankovich Ferenc és Cseres Tibor műveivel bővült a Nemzeti Könyvtár - jelentette be Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott pénteken a Parlamentben.

A Nemzeti Könyvtár nem könyvpiaci, hanem innovációs vállalkozás. A teljes sorozat 6-7000 helyre kerül el a fontos közintézményektől az iskolákon át, a közkönyvtárakig, valamint több mint hatszáz határon túli címre is - mondta el. Az eddig megjelent kiadványokból sok helyen földrajzot, biológiát és történelmet, sőt szakácsoknak recepteket is tanítanak - fűzte hozzá Kerényi Imre, aki hangsúlyozta: lehetetlen, hogy a Nemzeti Könyvtár ne foglalkozzon a holokauszttal, ezért kapott helyet a sorozatban Ungvári Tamás ajánlására Zsolt Béla és felesége memoárja.

Ungvári Tamás elmondta: Zsolt Béla Kilenc koffer című visszaemlékezése, valamint később öngyilkossá lett felesége, Zsolt Ágnes Éva lányom című írása - amelyben Auschwitzban meggyilkolt kislánya titkos naplóját formálta könyvvé - sosem jelentek meg még egy kötetben. A sorozatban 65. kötetként jelent meg Herczeg Ferenc Pro libertate című történelmi regénye. A könyvet a Nemzeti Könyvtár figyelmébe ajánló Dzsinich Csaba érsebész kiemelte: a két világháború közt rendkívül népszerű író méltatlan körülmények között hunyt el 1954-ben, ezért szerény rehabilitációnak is tekinthető, hogy műve megjelenhetett a sorozatban.

Napvilágot látott a Nemzeti Könyvtár kiadásában Jankovich Ferenc Világverő Mátyás király című trióligája, valamint Cseres Tibor Én, Kossuth Lajos című regénye is, utóbbi Vitray Tamás ajánlására. Kerényi Imre megjegyezte: a Nemzeti Könyvtár célja, hogy a magyar történelem minden fontos csomópontjával foglalkozzon. Mikszáth Kálmántól a Különös házasság című regényt adta ki a Nemzeti Könyvtár. Kolosi Tamás könyvszakember, a kötet ajánlója úgy fogalmazott, Mikszáth Kálmán nem csupán a korabeli, hanem a mai kortárs irodalomra is nagy hatással van. Példa erre Milbacher Róbert, akit Kolosi Tamás egyenesen "Mikszáth örökösének" nevezett Szűz Mária jegyese című első regénye miatt.

A Magyar Ünnepek című rovat utolsó köteteként jelent meg az Augusztus 20. című kiadvány, amely Szent István királyt és az államalapítást helyezi középpontba. A tavaly elhunyt Csoóri Sándor ajánlására látott napvilágot a Szekfű Gyula szerkesztette Mi a magyar? című tanulmány- és esszékötet.
Helyet kapott a sorozatban Várkonyi Nándor háromkötetes Az ötödik ember című műve. Kerényi Imre kiemelte: Várkonyi Nándor tagja a mellette Hamvas Béla és Kodolányi János által alkotott nagy szellemtörténeti triásznak, monumentális művét most Jókai Anna ajánlására jelentették meg, de korábban már Tarlós István budapesti főpolgármester is ajánlotta. A Nemzeti Könyvtár következő köteteit szeptember elején mutatják be - fűzte hozzá a miniszterelnöki megbízott.

MTI