Sokkal többet fordítanak az emberek életminőségére

Mandulavirág Kulturális Konferencia címmel a polgári kultúrpolitika társadalmi jobbításait bemutató tanácskozást rendeztek szerdán Pécsett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkárságának szervezésében. 

A területért felelős államtitkár, Hoppál Péter (képünkön) az esemény előtt tartott sajtótájékoztatón a hét előadó részvételével megrendezett konferencia céljának nevezte a kulturális kormányzat intézkedéseinek megismertetését.

Azok az emberek életminőségét javítják - jelentette ki a politikus a polgári kultúrpolitikát bemutató előadásában. Az államtitkárság tevékenységét értékelve felidézte: a 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban az egy év alatt elfogadott kulturális témájú előterjesztések száma legfeljebb huszonhárom volt, amely szám 2015-ben "nagyon kemény munkával" negyvenötre, tavaly pedig hetvennégyre emelkedett.

A kulturális kormányzat két jelentős célkitűzését felelevenítve szólt a kulturális alapellátás keretében az intézményrendszer fejlesztésről, valamint a köz- és közösségi művelődés bővítéséről. Hoppál Péter a kulturális eszközökkel jól szolgálható nemzetstratégiai pillérek között említette a középosztály bővítését, a családok erősítését, a polgárok kultúrateremtésébe, kulturális közösségekbe való bevonását, illetve a kisebb települések felzárkóztatását.

Az ágazat finanszírozására kitérve megismételte: a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban kulturális fejlesztésekre fordítható mintegy 74 milliárd forintos forrás a 2014-2020-as időszakban több mint 100 milliárdra nőtt. Emlékeztetett arra is, hogy a 2014-től a kormány mintegy 500 milliárd forintos összeget fordít a kulturális infrastruktúra-fejlesztésre.

Csath Magdolna közgazdász a kultúra és gazdaság kapcsolatát vizsgáló előadásában úgy fogalmazott: "a kultúra nem költség, hanem a versenyképesség érdekében tett beruházás", hozzájárul a gazdaság eredményességéhez. A helyi kultúra, a hagyományok felébresztése és továbbvitele a társadalmi-gazdasági fejlődés fontos forrása - tette hozzá. Mint közölte, a kulturális területen keletkezett érték hosszú távon az országban marad.

A szakember szerint "el kell végre terjeszteni Magyarországon, hogy a GDP rossz mutató". Csath Magdolna szerint helyet kell adni a közgazdasági gondolkodásban a puha mutatóknak (életminőség kulturáltság, jól-lét, boldogság), egyúttal azt sürgette, hogy a kultúra is legyen a magyar jövőt hosszú távra biztosító stratégiai ágazat.

Dér Ágnes, a közmédia az oktatási és kulturális témákkal foglalkozó M5 csatornájának igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a szeptember 18-án indult új televízióadóra a visszajelzések alapján szükség volt, azt minden szolgáltató ingyenesen biztosítja. A csatorna kiszámíthatóságra törekszik, ezért a kora délutáni sávban elsősorban magyar alkotók által készített ismeretterjesztő, természet- és dokumentumfilmek kerülnek műsorra. A késő délutántól oktatási programok, estétől pedig minőségi kulturális műsorok mellett híradó is látható az M5-ön - tette hozzá Dér Ágnes.

Szintén lényegesnek nevezte, hogy a csatorna a nyelvtanulás ügye mellé állt, ezért az M5-ön vetített idegen nyelvű tartalom eredeti nyelven, felirattal látható, a csatorna angol, német, francia, olasz, spanyol és orosz nyelvtanfolyam-sorozatot is indított.

A konferencián még Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár; Nagy Zoltán, az Emmi EU-fejlesztések koordinációjáért és stratégiájáért felelős helyettes államtitkára; Lakner Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja, valamin Őri László (Fidesz-KDNP), Pécs kultúráért felelős alpolgármestere tartott előadást.

A városvezető a tanácskozás előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a konferencia színhelye elismerése annak az útnak, amelyen a város tíz éve elindult, s amelynek része volt az EKF-cím viselése. A tanácskozás azt üzeni, hogy a fővároson kívül a vidék Magyarországán is van élet, Pécsett ráadásul pezsgő kulturális élet is - fűzte hozzá.

MTI