A megnőtt terrorkockázat, terrorfenyegetés miatt további, a mindennapok biztonságát erősítő intézkedésekre van szükség - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője szombaton egy budapesti konferencián.

A Migrációkutató Intézet A migráció biztonságpolitikai kockázatai és kezelésének lehetőségei című konferenciáján Rogán Antal azt mondta: az Európát érő ellenőrizetlen bevándorlás nem szűnt meg, a biztonsági szervek arra figyelmeztetnek, hogy a következő hónapokban, években terrorcselekményekre készülnek Európában. Ez a helyzet azt kívánja meg, hogy továbblépjünk a határok védelmén - mondta a miniszter, hozzátéve: nem egyszerűen alkotmánymódosításról van szó, több, a mindennapok biztonságát erősítő javaslattal készülnek.

Rogán Antal kijelentette: bízik abban, hogy a parlament az ellenzék támogatásával felelős döntést hoz, de ha nem, akkor a kormány az emberekhez fordul.

Kiemelte: Magyarországtól délre jelenleg is migránsok ezrei próbálnak bejutni az Európai Unió területére. A kormány minden ülésén elsőként foglalkozik azzal, hogy milyen intézkedésekre van szükség. A miniszter szerint a terrorizmus egy új, "barbár" formájával kell szembe nézni, amelynek célja az európai civilizáció meggyengítése. Ezek a terroristák már attól sem riadnak vissza, hogy polgári célpontokra, akár gyerekekre támadjanak - emelte ki, utalva a közelmúltban Párizsban elfogott terroristára, aki bölcsőde ellen is tervezett merényletet.

Olyan döntésekre van szükség, amelyek valódi mozgásteret adnak a kormánynak, hogy meg tudják védeni a magyar embereket - mondta Rogán Antal, hozzátéve: a terrorfenyegetéssel szemben jelenleg a kormány kezében sokkal kevesebb eszköz van, mint más európai országokban.

Az alaptörvény módosításával kapcsolatban kialakult vitát nonszensznek nevezte. A szabadságjogok korlátozására hivatkozó ellenzéki bírálatokat különösen hiteltelennek tartja azoktól, akik 2006. október 23-án egy nemzeti ünnepen mindenféle politikai felhatalmazás, a parlament megkérdezése nélkül vetették be a rendőröket a magyar emberekkel szemben - fejtette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere.

Simicskó István honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a Fidesz korábban minden olyan alkotmánymódosítási kezdeményezést megszavazott, amely a biztonság erősítését szolgálta. Így tettek a jugoszláv válság idején is, sőt akkor is, amikor 2004-ben ellenzéki pártként megszavazták, hogy megelőző védelmi helyzet elrendelése esetén vissza lehessen állítani a kötelező sorkatonai szolgálatot.

A honvédelmi miniszter kiemelte: terrorveszély, terrortámadás kezelésére lennie kell egyértelmű jogi megoldásnak. Nem lehet megengedni, hogy ha Magyarországot egy ilyen, új típusú támadás éri, "a katonák a laktanyákban üljenek". A Magyar Honvédségnek szerepe van a biztonság garantálásában, megvannak a felkészített erői, akik jelenleg is a nemzetközi terrorizmus ellen harcolnak Iraktól, Afganisztánig, itthon ezt mégsem tehetik meg.

Felidézte: az ellenzék képviselőivel is egyeztettek, elmondták, hogy milyen intézkedéseket látnak szükségesnek, milyen az európai joggyakorlat, amelyhez szeretnének felzárkózni. A Fidesz szerint az emberek biztonsága mindennél többet ér, és ha az "ellenzék megköti kezüket", a magyar emberek biztonsága akkor sem szenvedhet csorbát.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kifejtette: a veszélyeket belbiztonsági szempontból kezelni kell. Már rég nem arról van szó, hogy háborús övezetből menekülnek az életüket féltő emberek: csak Magyarországon 104 ország állampolgárát regisztrálták - tette hozzá.

Bakondi György szerint nemzetbiztonsági vonatkozásban a terrorizmuson van a fő hangsúly, de az illegális migrációnak számos közbiztonsági hatása is van. Példaként említette a nőkkel szembeni erőszakos cselekményeket, és azt, hogy több köztörvényes bűnöző, tolvaj, sikkasztó, rabló is van az illegális migránsok között. Kiemelte azt is, hogy a Frontex (az európai uniós határőrizeti ügynökség) adatai szerint a kontinensre beáramlott mintegy másfélmillió migránst harmincezer embercsempész segítette.

A belbiztonsági főtanácsadó szerint az Európai Unió és több tagállam késedelmes intézkedései egyre több politikussal kimondatják: ha tavaszig nem sikerül érdemi döntéseket hozni, ez az év rosszabb lesz a tavalyinál. Bakondi György szerint a terrorveszély újraértelmezése, az ehhez kapcsolódó szigorítások, a biztonsági szervek létszámának növelése Európa szerte megfigyelhető. Ebbe illeszkedik az a lépés is, amelyet a magyar kormány tervez megtenni - tette hozzá.

Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója úgy fogalmazott: korábban Európa humanitárius, gazdasági szempontból nézte a migrációt, ehelyett geopolitikai szempontból kellene, így lehet megalapozott, racionális döntéseket hozni.

Kifejtette: van a világnak egy instabil térsége - köztük Afrika, nagy része, a Közel-Kelet, Ázsia egyes részei - ahonnan fegyveres konfliktusok, túlnépesedés, aszályok vagy a gazdasági helyzet miatt folyamatos a kiáramlás. Globális verseny zajlik a stabil térségek között, hogy ez a kiáramlás őket ne érintse, ezt a kiáramlási hullámot igyekszik elkerülni az Egyesült Államok, Oroszország és Kína is. Európa viszont ezt a versenyt nem ismeri fel, így célrégióvá válik, aminek politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi szempontból is komoly következményei lehetnek - fogalmazott a főigazgató.

Archív képünkön: migránsok próbálnak betörni Magyarországra a szerb-magyar határnál tavaly nyáron. 

MTI