Orbán Viktor Tusványoson: az ukránoknak már leesett a tantusz

Orbán Viktor miniszterelnök idén is hagyományaihoz híven beszédet mondott a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén, közismertebb nevén Tusványoson.

Orbán Viktor elmondta, idén nem kapott diplomáciai demarsot Bukarestből, helyette tárgyalásra kapott meghívást, amely meg is történt. A miniszterelnök felidézte, a tavalyi találkozó utáni beszélgetést úgy írta le, „it's beginning of a beautiful friendship" - egy gyönyörű barátság kezdete -, idén azt mondhatta, „haladunk."

A kormányfő úgy fogalmazott: „Bukarestből nem, de azért Brüsszelből kaptunk demarsot" - utalt a békemisszió elítélésére.

Mint mondta, keresztény kötelességünk van cselekedni, erről a kötelességről szól a békemisszió. Orbán Viktor emlékeztetett, van egy olyan idézet az uniós alapítóokiratban, amely kimondja, az unió célja a béke.

A brüsszeli politikusok szerint a béke érdekében támogatják a háborút. Orbán Viktor úgy fogalmazott, ahogy Lenin tézisét sem értettük, úgy most a brüsszeliekét sem értjük. A miniszterelnök elmondta, emlékeztessük magunkat arra, hogy a békemisszió óta az amerikai és orosz külügyminiszter tárgyalt egymással, illetve az ukrán elnök és Donald Trump is beszélt egymással. Mint mondta: „a háborúpárti európai politikából szépen lassan elmozdulunk a békepárti politika irányába." Hozzátette: Az ukránoknak már leesett a tantusz, most már csak az európaiaknak kellene észhez térni, amíg nem késő.

A miniszter mindenesetre teljes újdonságként értékelte, hogy volt egy olyan ország, Szlovákia, amely a nyomásgyakorlás ellenére is nyíltan kiállt Magyarország mellett.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, a háború felfedi a valóságot, amiben élünk, hozzátette, ez a valóság nem volt leírható a háború előtt.

A miniszterelnök a háború által felfedett valóságról beszélt. Úgy fogalmazott, a háború a mi piros bogyónk - utalt itt a Mátrix című filmre. Mint mondta, ha a kék bogyót nyeli le a főszereplő akkor maradhat a látszat világában, ha a piros bogyót, akkor leereszkedhet megnézni a valóságot.

A háború a mi piros bogyónk, ezt kell lenyelnünk

- hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor szerint közhely, hogy a háború a politika folytatása más eszközökkel, úgy véli inkább, a politika folytatása más perspektívából. Úgy fogalmazott, a háború a maga könyörtelenségével „elvisz minket egy magaslesre", más perspektívát ad, egy új letisztult erőtérben találjuk magunkat. Hozzátette: itt elveszti erejét az ideológia, médiatorzítás, statisztikai ügyeskedés, politikai füllentés, helyettük marad a brutális valóság.

2022. februárja óta a következőket látjuk a miniszterelnök szerint:

A háborúban brutális veszteségeket szenvednek el a felek, mégsem akarják abbahagyni. Ennek két oka van:

mindkettő elhiszi, hogy legyőzheti a másikat. Az ukránok úgy vélik, hogy hazájukat védik, míg az oroszok azt gondolják, hogy a NATO-val szemben védik magukat.

Az előző években az USA Kínát deklarálta legfőbb ellenfelének, most mégis Oroszország ellen vív proxyháborút, míg Kínát az oroszok támogatásával vádolja.

Ukrajna ereje minden várakozást meghalad - fejtette ki. Az országot oligarchák uralták, az állam lényegében nem működött, rengetegen vándoroltak el, ennek ellenére is ma egy erős országként áll ellen. Ukrajna hivatást talált magának. Eddig ütközőzónaként tekintett önmagára, most azonban fölvillant a Nyugathoz tartozás perspektívája.

Oroszország más, mint aminek láttuk és más, mint aminek láttatták. Az ország gazdasági életképessége kiemelkedő, ez vitán felül áll. A 2014-es Krím elfoglalása utáni szankciókból levonták a tanulságot, ezért nem fognak rajta az uniós szankciók. Ahogyan leírják Oroszországot, mint egy merev neosztálinista országot, ez a kép nem igaz.

Az európai politika összeomlott, feladta önmaga érdekeit. Az amerikai demokraták terveit követik, akár önsorsrontás árán is. A szankciók versenyképtelenné teszik a kontinenst. Az, hogy az Északi Áramlat felrobbantását vagy Angela Merkel lehallgatását szó nélkül hagyták, ez a behódolás aktusa.

Korábban a Párizs-Berlin-tengely volt a meghatározó, míg a mai erőközpont a London-Varsó-Kijev-Baltikum-Skandinávia-tengelyen helyezkedik el.

Az erőközpontok megváltoztatása nem új gondolat, csak a háború tette könnyen elérhetővé.

A lengyelek régi terve ez, hogy az amerikai erőket maguknál tudhassák: Oroszország meggyengítése és Németország túlfejlődése. Ez ma már korántsem tűnik lehetetlennek, különösen, hogy a németek tönkre teszik saját magukat. A lengyelek ennek a tervnek a reményében adták fel a V4-es együttműködést. A kormányfő szerint a mai lengyel politika szemforgató: minket kioktatnak, miközben az oroszokkal áttételesen üzletelnek.

A miniszterelnök ezután a Nyugat szellemi magányát említette. Mint mondta, eddig a Nyugat világmérceként tekintett saját magára, hiszen a Nyugat adta (a világnak) a liberális demokráciát vagy a zöld átállást. Most is kiadták az utasítást, hogy a világ foglaljon állást morálisan Oroszország ellen - fogalmazott. Ezzel szemben az a realitás, hogy a világ legnagyobb országai- Kína, Irán vagy India - most már Oroszország mellett van. Meglepő, hogy a NATO-tag Törökország és a muszlim világ is nem ellenséget, hanem váratlanul partnert lát Oroszországban - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

A miniszterelnök utalt arra, hogy

a világ jelenlegi legnagyobb problémája a Nyugat szétesése.

Oroszország a népességéhez képest túl nagy (területű), ráadásul „hiperracionális vezetés alatt áll", egy vezetett ország, azaz logikus, nyugodt és kiszámítható. Ezzel szemben a Nyugat viselkedése nem racionális. A miniszterelnök hasonlata szerint „Két Nap lett az égen, és megjelent egy ellentét Kína, illetve Ázsia kiemelkedésének formájában, am it kezelni kellene, de nem vagyunk rá képesek."

Ezt követően említette, hogy

meg kell próbálni megérteni a Nyugat irracionálisnak tűnő logikáját.

„Mi van akkor, ha a Nyugat mégis logikusan cselekszik és viselkedik, csak mi nem értjük őket?" - tette fel a kérdést a miniszterelnök. Ha erre megértjük a választ, akkor azt is megértjük, hogy Magyarország miért ütközik meg rendszeresen az EU nyugati államaival geopolitikai kérdésekben.

Hangsúlyozta: a mi felfogásunk szerint Európa nemzetállamokból áll, miközben a nyugati gondolkodás szerint nemzetállamon nem léteznek többé. A nemzetállamok szuverénen, vagyis megvan az a képességük, hogy önállóan határozzák meg a kül- és belpolitikájukat. A mi felfogásunk szerint a nemzetállam egy adott kultúrában gyökeredzik; van közös értékrendje, amely alapján közmegegyezésen alapuló, közös erkölcsi követelmények fakadnak. A nemzetállamoknak - véleménye szerint - „van bibliai alapja, amelyek meg lesznek ítélve a végítéletkor". A Nyugat ezzel szemben tagadja a nemzetállamok létezét, ebből fakadóan tagadják a közös kultúrát és a közerkölcsök létezését.

„Nincs közös közerkölcs. Ha a tegnapi olimpiai megnyitót megnézték, akkor ezt láthatták" - utalt a péntek esti párizsi eseményre Orbán Viktor.

A bevándorlás támogatása valójában megszabadulás a nemzetállamiság alapját adó etnikai homogenitástól. Ez a progresszív-liberális nemzetközi felfogás lényege. A nyugati vezetők nem tartják abszurdnak, hogy miközben Európa keleti felén keresztények százezerszám ölik egymást, aközben Európa nyugati felén százezerszámra engedjük be idegen civilizációjú embereket - fogalmazott.
Az Európai Unió mindezt ráadásiul deklarálja is. Az európai alapdokumentumokat olvasva világossá válik, hogy a cél a nemzetállamok meghaladása, a hatáskörök, a szuverenitás és minden jelentős intézkedés kerüljön át Brüsszel irányítása alá.

Ha az európai államok az I. és a II. világháborúban mintegy 57 millió „bennszülött" európai embert veszítettek el. Ha ezeknek az embereknek a gyermekei és az unokái megszülethettek volna, akkor Európának most semmiféle demográfiai problémája nem lenne" - szögezte le Orbán Viktor.

MTI - Fotó: MTI/Veres Nándor