Orbán Viktor: sosem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből!

A magyar szabadság hatalmas menete ma is tart. Sosem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből - mondta a miniszterelnök szerdán Kiskőrösön, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján a Petőfi-szülőház előtt tartott ünnepi beszédében.

Ha egy idegen rátekint a kétszáz éve született Petőfi Sándor életére, aligha hiszi el, amit lát - kezdete beszédét Orbán Viktor.

A kormányfő felidézi, hogy a költő születésekor olyan gyenge, hogy spirituszban fürdetik mégis „megmarad". Először vándorszínész, majd az ország ünnepelt költőjévé válik. Öt év alatt ezer verset ír, nemzetközi hírnevet szerez. Kirobbant egy forradalmat, amely elhozza hazájának a szabadságot.

Katonának áll a függetlenségi háborúban, huszonhat évesen a megszálló csapatok fegyverétől elesik - foglalta össze a kormányfő a híres költő életét.

„Beteljesedik saját, versbe szedett kívánsága, nem ágyban, párnák közt, hanem a szabadság harcmezején éri a halál" - mondta. Orbán Viktor szerint Petőfi úgy távozott a földi világból, hogy átlépett a legendák világába.

„Egy huszonhat éves röppálya a magyar égbolton, amely mély Magyarországból indul és a csillagösvényen végződik" - értékelt a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint egy külföldi azt mondaná Petőfi életére: rejtély. Egy amerikai filmrendező pedig azt, hogy Petőfi-rejtély.

„Mi magyarok semmiféle rejtélyt nem látunk itt. Magyar sors - mondjuk inkább" - vélekedett.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: Petőfi Sándor a mi szerelmetes fiunk. Minden magyar gyermekkora óta tud legalább egy verssort tőle.

Minden magyarban van egy kis Petőfi és Petőfiben ott van minden magyar.

Amikor Petőfi megszületik, Kölcsey éppen befejezi a himnuszt, mellyel örök érvényűt alkot, és programot ad a hazának.

Lukács evangélista pedig ezt úgy folytatja, ezért egyenesedjetek fel, és emeljetek fel a fejeteket. Szerezzétek vissza nemzetünk önbecsülését és állítsátok helyre önérzetét. Ez a magyar nemzet programja a következő 25 évre.

Huszonöt évvel a Himnusz után 1848-ban már Magyarország nem ugyan az az ország. Magyarország meghökkentő mennyiségben kezdte el teremni a tudomány és az irodalom világszínvonalú remek műveit.

Vasútat épített Vácig és Szolnokig, kőhidat húzott Pest és Buda közé, gőzhajókat indított el a Balatonon és a Dunán, otthont teremtett a magyar kultúrának. Szép jövő előtt álló, csinosodó ország. Ekkora utat megtenni, igazi magyar virtus - mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: egy bécsi vagy egy berlini polgárnak még talán elég is lenne, de nekünk magyaroknak ez kevés.

Mi tudjuk, hogy kell lenni egy hivatásnak, ami a hétköznapok felett áll, és magasabb rendű értelmet ad életünknek. De mi is volna az a világraszóló tette, amiért érdemes volt felegyenesednünk? Vörösmarty azt írja: gondolj merészet és nagyot és tedd rá éltedet.

Mit kezdjünk a visszanyert önbecsülésünkkel? Búvó patakként felbukkanó kérdése ez minden öntudatra ébredő nemzedéknek a magyar történelemben fel egészen a mi életünkig - tette hozzá.

Mindig a kor nyelvé és divatja szerint, de mindig ugyan az. Ahogy Szörényiék énekelték: bár tudnám, hogy hova, de hova, de hova megyek. Ugyanígy várt a 19. század közepének Magyarországa, keresve a szót, keresve a hangot, amely elmondja, merre szabjunk irányt a saját személyes sorsunknak, s vele a hazának is - fogalmazott.

Ezt a várva várt keresett szót, a keresett hangot, az irányt kijelölő mozdulatot Petőfi adta meg a hazájának.„Talpra magyar! Rabok legyünk vagy szabadok? Éljen a szabad és független Magyarország" - emelte ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor elmondta, annak, aki nem magyar nehéz megértenie, hogy mi 175 éve március 15-én újra és újra elmeséljük-e nap történetét.

„Nem értik miért nem ununk rá" - tette hozzá.

Mint a miniszterelnök mondta, azért nem ununk rá és nem fogunk, mivel

ez nemzetünknek egy nagy közös születésnapja. És ilyenkor összesereglik a család

- emelte ki.

Úgy fogalmazott Orbán Viktor: így él a mi emlékezetünkben a magyar szabadság születésnapja is.

Ezért mondjuk el ennek az esős napnak a történetét, amikor a márciusi ifjak elindultak. Nem a Pilvax kávéháztól, hanem Kiskőrösről indultak el az ifjak.

Felhívta a figyelmet a kormányfő, ne feledkezzünk el a nagyok szüleiről sem. Mint mondta hajtsunk fejet Petrovics István előtt, aki becsülettel dolgozott, hogy boldog gyerekkort teremtsen gyermekeinek.

Hajtsunk fejet az édesanya Hrúz Mária előtt is, akit a Petőfi család síremléke a legszeretettebb anyának nevez - fogalmazott a miniszterelnök.

„Dicsőség a Petrovics családnak" - jelentette ki Orbán Viktor.

Ha két magyar összetalálkozik, jó esély van arra, hogy perceken belül három véleményen legyenek - mondta Orbán Viktor. Szerinte különös, hogy éppen egy irodalmi kérdésben értünk egyet.

„Egy olyan józan nép esetében, mint mi vagyunk, meglepő, de irodalom nélkül nincs magyar élet. Talán a nyelv vagy a lelki alkatunk teszi, de mi magyarok költőien lakozunk a földön" - fogalmazott a miniszterelnök.

Minden költőben van valami, ami megtestesít egy arc- és jellemvonást a nagy magyar néplélek egészéből - folytatta, amikor viszont meg kell neveznünk valakit, akiben egyben találjuk mindazt, amit magyar sorsnak, magyar géniusznak tartunk, akkor Petőfi Sándort találjuk meg.

„A szabadság magyar nyelvjárását Petőfi Sándor megteremtette"

- jelentette ki a kormányfő. Hozzátette: a magyar a szabadság legsikerültebb nyelve, mert Petőfi nyelvét a világon mindenhol értik, több mint kétszáz nép nyelvére fordították le.

Petőfi nem volt katonának való ember, mondta Orbán Viktor, nem volt férjnek való sem, és barátnak sem volt könnyű eset. A kritikusokat és a kritikát végképp nem szívlelhette. Nehéz ember volt, áradt belőle a lelkierő és a magabiztosság - hangsúlyozta.

Az ilyen embereket a többiek rendszerint elutasítják és kizárják a szívükből, Petőfit épp ellenkezőleg, a szívükbe zárták. Sosem hagyta el a szellemi világ keresztény erőterét - emelte ki a miniszterelnök.

Azt is elmondta, Petőfi megállás nélkül dolgozott, és ugyan csak 26 évet élt, és is csak öt adatott valódi alkotásra, életműve mégis teljes egészet képez.

„Ámulva és vágyakozva figyeljük azt is, hogy olyan világot teremtett magának, amely egyértelmű, egyenes, ahol a dolgok között nincs átmeneti szürke zóna" - folytatta beszédét Orbán Viktor.

„Kardból lehet láncot, láncból lehet kardot kovácsolni, de olyan nincs, hogy a végeredmény egy kicsit kard és egy kicsit lánc is legyen" - magyarázta.

Orbán Viktor szerint, amikor megfeledkezünk erről, Petőfi „megrovóan és fenyegetően magasodik fölénk verseinek felhői közül".

„Magyarnak születni kötelességet jelent, méltónak lenni a fajtánkhoz. Petőfi ezt olvassa a fejünkre naponta. Vagy rabság vagy szabadság - lehet választani" - mondta.

Orbán Viktor szerint Petőfi épp úgy, mint mi mindannyian egy szabad Magyarország szabad és boldog polgára akart lenni, és biztosak lehetünk abban, hogy ő is szívesebben élt volna a kiharcolt szabadságban, mintsem meghaljon érte. Már mindene megvolt ahhoz, hogy a biztos, jómódú életet válassza.

„Mi, mai elpuhult utódai úgy gondoljuk, megérdemelte volna, hogy ágyban, párnák közt, Júliája kezét fogva, tisztességben megőszülve, a nemzet koszorús költőjeként távozzon a dicsőségét visszanyert és világszerte megsüvegelt Magyarországból. Ő azonban másként döntött. Úgy halt meg, ahogy megénekelte" - fejtette ki.

„A magyar szabadság hatalmas menete ma is tart. Petőfi ebben a menetben itt van velünk. Látjuk, ahogy fellázad, amikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek. Látjuk, ahogy szembefordul a világ hatalmasaival, akik újra be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba. Látjuk, ahogy odakanyarintja a 12 pont elé, hogy legyen béke.
Tartozunk neki.

Ezért sosem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből.

Nem fogjuk hagyni és nem is fog sikerülni, mert minden magyarban van egy kis Petőfi!" - zárta beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.

MTI - Fotó: MTI/Máthé Zoltán