Orbán Viktor: nincs messze, hogy katonai csapatokról szóljanak az európai javaslatok

2023. február 24. péntek 09:22

Az ukrajnai háborút „minden józan számítás szerint" nem lehet megnyerni, ezért is van szükség mihamarabbi tűzszünetre - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő kifejtette: a kormány Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatására kérte az Országgyűlést, azonban a kormánypárti frakciók egy része „nem túl lelkes". A többi közt azért, mert ezen államok nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek a demokráciánkról, a nálunk lévő jogállamiságról.

Soros György a 90-es években arról beszélt, hogy a hidegháború után Oroszországra a végső csapást a kelet-európaiak áldozatával lehet mérni, de szerencse, hogy az angolszász erők ezt a gondolatot nem tették magukévá. Azonban nehézzé teszi a helyzet kezelését, hogy nem világos, hogy mi a hadicél - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő szerint ez érvényes a nyugati oldalra, de Ukrajnára is. Egy háborúban, amikor hadicélok tekintetében tisztázatlanságok vannak, akkor nagyon könnyű eltévedni - mondta.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a belesodródás oka nem csak az, hogy mi nyugatiak hibás döntést hoztunk, amikor a konfliktus lokalizálása helyett ezt egy összeurópai háborúvá emeltük, de hiba volt az is, hogy nem tisztáztuk, hogy hol van a segítségnyújtás határa Ukrajna számára. Ehelyett azt mondja minden európai uniós dokumentum, hogy „akármeddig is tart, akármibe is kerül, és így nehéz háborúzni."

A magyarok már egy évvel ezelőtt is azt mondták, hogy nem lesz megoldása a konfliktusra, és eközben Európa egyre inkább sodródik majd bele a háborúba.

„Nincs messze, amikor arról fog a magyar közvélemény hallani, hogy olyan javaslatok vannak az asztalon, hogy békefenntartók vagy valamilyen katonai csapatok szükségesek lesznek Ukrajna területén. Ez a belesodródás logikus következő lépése" - fogalmazott a miniszterelnök.

Mindeközben már arról is beszélnek, hogy Németország a saját védelmét hanyagolja el Ukrajna megsegítése miatt.

Orbán Viktor kifejtette: ha valaki ismeri a számokat, azokból jól látszik, hogy Oroszország mennyit költ egy évben a fegyverzetének a fejlesztésére. Ha összeadjuk az európai NATO-tagállamok éves katonai kiadásait, az nagyságrendekkel haladja meg az orosz hadi költségvetést; a washingtoni kiadásokkal együtt pedig mindez meghaladja az orosz és a kínai hadiipari költségvetést is.

A miniszterelnök rámutatott: a NATO egy védelmi szövetség, ami azt jelenti, hogy ha megtámadnak bennünket, akkor kötelező egymásnak segíteni.

Ezért problémás Ukrajna felvétele a szövetségbe. A miniszterelnök által aláírt NATO-csatlakozási szerződésben azonban nincs olyan passzus, amely kimondaná, hogy a NATO-tagállamoknak kötelessége részt venni egy nem NATO tagország megtámadásában.

Ez egy védelmi szövetség, nem háborús szövetség - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök leszögezte: olyan mennyiségű fegyver van mozgósítva a Nyugat által, hogy megnyerni egy ilyen konfliktust az oroszoknak valószínűtlen. Ám a másik oldalon az orosz atomhatalmat sem lehet legyőzni. Vagyis ezen a háborún mindkét fél csak veszíthet.

A józan álláspont azt mondja: tűzszünet - hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: Ahhoz, hogy béke legyen, először tárgyalni kell.

„Nem az a lényeg most, hogy milyen lesz egy jövőbeli béke, hanem hogy minél előbb tűzszünet legyen" - mondta. A kormányfő megemlítette a tegnapi ENSZ közgyűlési vitát, ahol elfogadtak egy békepárti szöveget.

„Nem vagyunk elszigetelve, a többséghez tartozunk. A világ országainak többsége azt mondja, mint amit mi" - emelte ki a miniszterelnök. Beszélt a kárpátaljai magyar közösségről is. Elmondta, hogy kárpátaljai magyar férfiakat - akik egy része ráadásul magyar állampolgár - soroznak be az ukrán hadseregbe, és visznek el a frontra. „Ott meghalnak" - tette hozzá Orbán Viktor.

Ezért „mi vagyunk az egyetlen ország az EU-ban, mely nem orosz és nem ukrán, de emberáldozatot hoz" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Rendelkezünk azzal a tudással, hogy mi történik a fronton: mi is az áldozatok között vagyunk, és ezt respektálnia kell Brüsszelnek. Több tiszteletet a kárpátaljai magyaroknak Washingtonban és Brüsszelben is - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Ami Svédország és Finnország NATO-csatlakozását illeti, Orbán Viktor először Törökországról beszélt. Azt mondta, meg kell halljuk a hangjukat, a török álláspontot, ugyanis komoly kifogásaik vannak, főleg ami Svédországot illeti. A svédeknél ugyanis működnek olyan magukat civilnek mondó szervezetek, amelyek Törökország ellen dolgoznak, a török értelmezés szerint terrorista szervezetek, Törökország pedig nem akar ilyen országot látni a NATO-ban. Erre kérnek garanciákat, amiket eddig nem kaptak meg. Ha nem lesz megoldás a török problémára, a bővítésből semmi sem lesz.

A miniszterelnök a magyar szempontokról is beszélt. Emlékeztetett, hogy Magyarország nem volt NATO-alapító, a kommunizmus összeomlása után felvettek minket, pedig el is utasíthattak volna. Ez ad egy erkölcsi kötelességet, hogy amennyiben nincs magyar érdeksérelem, mi is támogassuk más országok felvételét.

Elmondta: azt kérte a frakciótól, hogy támogassák a finnek és a svédek NATO-tagságát, ezért a kormány úgy terjeszti be a parlamenthez a javaslatot, hogy a képviselők szavazzák meg.

A képviselőknek vannak azonban fenntartásaik - mondta Orbán Viktor.

Hiszen a csatlakozással a finnek esetében létrejön egy több mint 1000 km hosszú közvetlen határérintkezés háborús területtel. De a geopolitikai megfontolások mellett az is felmerült :váltani kellene néhány szót a finnekkel és a svédekkel, hogy miért is támogassuk őket, ha nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek Magyarországról, a magyar demokráciáról.

Ukrajna támogatása mellett az Európai Unió másik eszközei a szankciók, amelyek célja az lett volna, hogy meggyengítsék Oroszországot, hogy az befejezze a háborút.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország a kezdetektől fogva azt hangsúlyozta, hogy ez nem jó útvonal. Egy Európai szankciós rendszer Oroszországgal szemben csak visszafelé sülhet el. Ugyanis energiafüggőségben vagyunk Oroszországgal. Magyarország a szankciók miatt megugró árak miatt 4 000 milliárd forinttal fizetett többet az energiahordozókért. A kormányfő hozzátette, hogy bár meg fogjuk oldani ezt is, de azért jobb helye lenne ennek a pénznek a családoknál vagy például az oktatásfejlesztés területén.

A miniszterelnök a hazánknak a szerződések szerint járó, ám mindeddig Brüsszelből nem folyósított 4000 milliárd forintnyi újjáépítési támogatásokról szólva kifejtette: „Van olyan magyar család, amelyik éppen tudna mit kezdeni 4000 milliárd forinttal, de bőven lenne helye ennek a pénznek az önkormányzatoknál, az egészségügyben vagy az oktatásban is." Hozzátette, hogy

ezeket a pénzeket Brüsszel jelenleg elveszi, kiveszi a magyarok zsebéből, egy elhibázott szankciós rendszer következményeként.

Felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a magyarok „okosak", mások is látják, hogy mi zajlik a világban a háború következtében. Megjelentek például a spekulánsok, akik kifejezetten számítottak a szankciók következményeire. Tudták, hogy az energia ára meg fog drágulni, tudták, hogy LNG-szállítmányokat kell majd behozni Európába az Egyesült Államokból, ezért idejében befektettek az új infrastruktúrába.

„A spekulánsok halálra keresték magukat az Európai Unió döntésén, és nagyon erős hit kell ahhoz, hogy elhiggyük, hogy nem volt összejátszás a spekulánsok és Brüsszel között"

- fogalmazott Orbán Viktor.

Az infláció letörése érdekében húsz döntést hozott meg a kormány - mondta Orbán Viktor, de kell egy kis idő, amíg a „beadott gyógyszer hatni kezd". Azt fogjuk látni szerinte, hogy lelassul az áremelkedés mértéke, az intézkedések tehát ki fogják fejteni hatásukat.

Decemberben lehet számítani az egy számjegyű inflációra - szögezte le a kormányfő.

A pedagógiai asszisztens botránya kapcsán a miniszterelnök elmondta, kevés olyan ország van, mely annyira fontosnak tartaná a gyereket, mint Magyarország. „Magyarországon a gyerek szent és sérthetetlen" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

A felnőtteknek az a dolguk, hogy megvédjék a gyerekeket. „Ki más védené meg őket, mint a felnőttek?" - tette fel a kérdést.

A miniszterelnök elmondta, szeretné tudni, hogy hol voltak a felnőttek, az iskolaigazgatók, a tankerületek, azok az állami emberek, akiknek az a dolguk, hogy vigyázzanak a gyerekekre.

Beszámolót vár az ügyben a belügyminisztertől, hiszen - tette hozzá - „csak akkor tudjuk megvédeni gyerekeinket a genderideológiától, ha tisztában vagyunk ezekkel a dolgokkal".