Orbán Viktor: nekünk már elegünk van a vírusból, de a vírusnak nincs elege belőlünk

Nehéz időszak előtt állunk, mert "nekünk már elegünk van a vírusból, de a vírusnak nincs elege belőlünk", gyorsabban fertőz, mint korábban - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. 

Amíg nincs vakcina, addig a főszerep a védekezésé, amely lépcsőzetes, ahogy nehezedik a helyzet, úgy nyitnak meg újabb és újabb kórházakat, és állítanak az ágyak mellé újabb és újabb orvosokat, ápolókat - közölte a kormányfő, kijelentve: "tudjuk tartani a lépést".

Kifejtette: a matematikusok a valószínűsíthető legmagasabb terhelésnek azt tartják, ha egyszerre 200 ezer ember fertőzött az országban, akik közül 16 ezren szorulhatnak kórházi kezelésre és 800-1000 ember lélegeztetőkészülékre. A kormány - az alulbecslés elkerülése érdekében - 400 ezer ember egyidejű megfertőződésével számolja a csúcsterhelést, amihez 32 ezer kórházi ágy és megfelelő számú orvos, ápoló szükséges, akiket vezényelni kell, ezért az ő életük ma rendkívül nehéz, "köszönettel tartozunk nekik" - mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy senki sem boldog emiatt, de amíg nincs vakcina, és felszálló ágban van a járvány, addig az átszervezések elkerülhetetlenek.

Arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány második hulláma hosszabb és nehezebb lesz, ezért egyszerre kell végrehajtani átszervezési lépéseket, és növelni az egészségügyi dolgozók teherbíró képességét.

Közölte: a Magyar Orvosi Kamara (MOK) hónapok óta bombázta a kormányt a javaslataival, és a kabineten belül is vita volt arról, hogy most, amikor a munkahelyeket, a korábbi bér- és életszínvonalat kell védeni, akkor nem megy-e ezzel szembe egy kiemelt bérrendezés egy csoport esetében.

Ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást: a járvány nem ellene, hanem inkább mellette szól az orvosbérek nagyarányú rendezésének. "Most összefogásra van szükség, ez az a pillanat, amikor az orvosok bérében áttörő erejű javulást kell elérnünk, és ha összefogunk, együtt újra sikerülni fog" - mondta Orbán Viktor, jelezve azt is, hogy a MOK javaslata alapján kivezetik a hálapénzrendszert. Várakozása szerint januárra sikerülhet minden részletkérdést tisztázni.

Hozzátette azt is: az orvosi jogviszonyok rendszere ma nehezen átlátható, ezért létrehoznak egy új, egészségügyi munkajogviszonyt - az állami, az egyházi és az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozóknak -, egy speciális, egységes szabályrendszert.

Az emelés mértékéről azt közölte: "lehet mondani a duplázódást", de nincs egységes szám, nem minden orvost érint majd azonos módon a változás, a MOK javaslatait fogadták be. Példaként említette, hogyha egy rezidens eddig 300 ezer forintot keresett, akkor ezután 600 ezret fog.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről a kormányfő úgy fogalmazott: az események sorrendje rajzolja ki a teljes képet. Először az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott egy migrációs tervet, amely a V4-eknek nem fogadható el, majd a brüsszeli bizottság alelnöke - Vera Jourová - megtámadta Magyarországot, "tökkelütöttnek nyilvánította a magyarokat", ami nem megy, ugyanis "van egy vörös vonal".

Az EU egyik vezetője nem beszélhet tiszteletlenül az unió egyetlen országának polgárairól, így a magyarokról sem - jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve: ha ezt a németekről vagy franciákról mondta volna, "egy perc után kirúgták volna". "Azonos elbánást akarunk, bennünket ugyanúgy nem lehet sértegetni, mint ahogy nem lehet a németeket vagy a franciákat" - tette hozzá.

E "támadás" után kiadták a jogállamisági jelentést, amelyet a miniszterelnök "Soros-jelentésnek" tekint, mert az abban megjelölt 13 forrásból 12 szervezetet Soros György fizet. Ezért nyílt, összehangolt támadásnak nevezte a jelentést.

Azt tanácsolta az Európai Bizottságnak, hogy jobban mérje fel az erejét és az EU előtt álló kihívásokat, mert a kontinens egy világjárványtól szenved, így egyetlen feladat van, a védekezés, erre kellene összpontosítani, ehhez képest megtámadják a tagállamokat, újra előveszik a migráció kérdését, és "érthetetlen jogállami vitákat generálnak".

Jelezte azt is, hogy az Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levelére - melyben elengedhetetlenül szükségesnek nevezte Vera Jourová tisztségéből való távozását - még nem kapott választ.

A műsorban arról is kérdezték Orbán Viktort, hogy a német országos közszolgálati rádió utólag javította a Katarina Barley európai parlamenti (EP) alelnökkel készült interjúról szóló cikkét, amelyben az állt, Katarina Barley szerint ki kell éheztetni pénzügyileg az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország, mert ezekben az országokban a jogállami elvek megsértése nem korlátozódik egyedi, elszigetelt esetekre, hanem rendszerszerű. A rádió szerint az alelnök valójában Orbán Viktorral kapcsolatban használta a pénzügyi kiéheztetés kifejezést.

A miniszterelnök mindezt úgy kommentálta: 30 éve az EP nem volt ilyen közönséges, taszító hely, mint amivé most teszi néhány ember. "Hogy lehet azt mondani - különösen olyan történelmi előzményekkel a háta mögött valakinek, mint amivel a németek rendelkeznek -, hogy akkor most ki fogunk éheztetni néhány országot?" - tette fel a kérdést.

Még tanulságosabbnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar és a lengyel tiltakozás után "egész egyszerűen tökfilkónak, gyengeelméjűnek néztek minket, és azt mondták, nem is a nő mondta (...), mi meghamisítottuk. A Rákosi-időkben láttunk ilyet, amikor önkritikát gyakorolva nyilvánosan megtépték az ingjüket: nem a politikus volt a hibás, hanem mi".

"Milyen állapotok vannak abban az országban a demokrácia, a sajtószabadság meg a médiapluralizmus szempontjából?" - vetette fel a kormányfő.

MTI