Orbán Viktor: ezen a háborún eddig Európa semmit sem nyert, csak vesztett

A háborún eddig semmit nem nyert Európa, csak veszített, a pénzt pedig Ukrajnára költik. Kevesebb pénz jut a gazdáknak közben, infrastruktúrafejlesztésre sincs elég pénz, minden pénz Ukrajnába megy - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! adásában. A kormányfő szerint a patrióta erők az év végére többségbe kerülnek a nyugati világban.

Magyarország nem támogatta Ursula von der Leyen megválasztását, mert a Bizottság elmúlt öt évét harmatgyenge teljesítmény jellemezte. A zöld átmenetben kudarcot vallottunk, leromboljuk az európai piacot, háború ügyében nem a békére, hanem az ukránok melletti háborús részvételre összpontosítunk. Migrációról sokat beszéltünk, de hát továbbra is jönnek befele - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

A kormányfő szerint a bizottság elnökének az a dolga, hogy a miniszterelnökök által megszabott irányvonalat hajtsa végre, ezért az európai politikának a súlypontját az Európai Tanácsban kell megtalálni, ami a miniszterelnöknek a testülete, a bizottságnak pedig az általa kiadott irányvonal szerint kell, hogy cselekedjen.

Orbán Viktor szerint az Európát irányító bürokrácia egy bonyolult rendszer, de a dolog lényege mégiscsak az, hogy von der Leyennek, azt kell tennie, amit a miniszterelnökök mondanak, és ha változást akarunk, akkor a következő lépése a változásnak a nemzeti választásokon érhető el.

„Azt remélem, hogy a miniszterelnökök összetétele fokozatosan változik, és ezen keresztül jobb utasításokat tudunk adni von der Leyennek, mint eddig, illetve mi miniszterelnökök jobbak leszünk a számonkérésben, mint eddig voltunk" - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor összességében azt javasolta, hogy ne tekintsük politikai ellenfélnek von der Leyent. „Az ember a saját alkalmazottját ne tekintse ellenfélnek. Ez mégiscsak abszurd dolog lenne. Tekintsük politikai ellenfélnek azokat a leginkább háborúpárti és migránspárti miniszterelnököket, akik szerintünk Európa szempontjából hibás álláspontot képviselnek" - tette hozzá a kormányfő.

A miniszterelnök szerint az elmúlt időszakban a patrióták szempontjából nagy előretörést értünk el, a harmadik legnagyobb EP-frakció az övék, amely köt még újabb szövetségeket. „Továbbra is tartom, hogy az év végére a patrióták a nyugati világban - együtt értve itt Európát és az Egyesült Államokat - többségbe fogunk kerülni.

„Én továbbra is tartom azt a tervemet, hogy az év végére a patrióták a nyugati világban, beleértve Európát és az Egyesült Államokat, többségbe fognak kerülni" - mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök Ursula von der Leyen újraválasztásával kapcsolatban elmondta, hogy az Európai Bizottság újraválasztott elnöke mögött ugyanaz a néppárti-szociáldemokrata-liberális szövetség áll, amely az elmúlt öt évben is ott állt mögötte. Az európai vezetők nem azt csinálják, amit az emberek akarnak. Ezzel szemben Magyarországon megpróbálják megvalósítani, amit a magyar emberek akarnak.

Az emberek gondolnak valamit, megválasztják a vezetőket, akik utána elfelejtik, hogy miért szavaztak rájuk. Az emberek egész Európában békét akarnak a háború helyett, a baloldal viszont ezt nem akarja meghallani - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő szerint az emberek nem akarják, hogy a családjaiktól viccet csináljanak. Az európai emberek más Európát és más európai politikát akarnak, mint amit a baloldal egyébként ajánl nekik.

Orbán Viktor elmondta, hogy van egy világos jobboldali kínálat, javaslat és program, ennek tengelyében vannak a patrióták.

Ez az a csoport, amit most hoztunk létre, ami egy nemzetekből álló, büszke hazafiak által irányított családbarát, migrációellenes és békepárti Európát képzel el, és ezért dolgozik - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint Európában most nagy változások előtt állunk. A sorra következő nemzeti választások újra és újra változásokat fognak előidézni. Ursula von der Leyen hitet tett Ukrajna további támogatása mellett, de ugyanakkor célként tűzte ki a következő öt évre az európai versenyképesség növelését.

Az európai versenyképességre vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta: a versenyképesség fontos dolog, ugyanakkor szerinte nem biztos, hogy az emberek ennek a szónak a mélységét a mindennapos beszélgetésekben át szokták érezni. Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: a versenyképesség azt jelenti, hogyha élünk - tehát versenyképesek vagyunk - akkor jól élünk. Ha nem vagyunk versenyképesek, pedig akkor rosszul élünk.

„Tekintettel arra, hogy ha nem vagy versenyképes, akkor a te általad előállított termékeket nem tudod eladni a világba. Ez olyan, mint, hogyha Magyarországon gyártanák az Audit, a Mercedest, a BMW-t vagy a Richter gyógyszereket, aztán nem tudnak eladni azért, mert olyan áron állítjuk elő, hogy a versenytársaink jobb árat kínálva elveszik tőlünk a vevőket" - mondta a miniszterelnök.

A versenyképességnek ez a lényege a miniszterelnök szerint, aki ezt követően hozzátette: most ebből a szempontból baj van az európai versenyképességgel.

„Ezt nem én mondom, hanem itt már a bizottság pecsétje is rajta van azon, amit mondok" - fogalmazott a miniszterelnök, aki ezen a ponton az úgynevezett „Letta-jelentést" idézte, amelyről már tárgyalt az Európai Tanács is.

Hozzátette: érkezik egy, a Letta-jelentéshez hasonló dokumentum, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök már tárgyalt és úgy látja, hogy a következő jelentés előterjesztői is a versenyképesség problémáját állítják középpontba.

„Tehát nekünk olcsóbban, jobb minőséget és korszerűbben kell termelnünk Európában, mint ahogy eddig tettük, és a magyar elnökség központi témája" - szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök.

A magyar elnökség fontos témája lesz még a háború kérdése is, ugyanakkor elsősorban a versenyképesség ügyét állítottuk középpontba. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban hozzátette: november 8-án Budapesten tartanak tanácsülést, aminek a versenyképesség javítása lesz a központi témája.

A háború és versenyképesség összefüggésével kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Beszéljünk egyenesen! Ezen a háborún eddig Európa semmit nem nyert, csak veszített és a pénz Ukrajnába megy. Úgy nagyon nehéz versenyképességet javítani, hogyha közben iszonyatos mennyiségű pénzt költünk egy háborúra, ami ráadásul nem is a mi háborúnk, hanem két szláv nép háborúja és az egyik oldalára mi talicskával hordjuk a pénzt, már jóval százmilliárd forint fölött vagyunk" - mondta a miniszterelnök, aki ezt követően beszélt arról: közben kevesebb pénz jut a gazdáknak, akik szerinte érthető okokból sztrájkolnak az elektromos átállás miatt. Ráadásul az elektromos autótámogatást is vissza kellett venni, mert a pénz Ukrajnába megy az infrastruktúra-fejlesztésre.

Orbán Viktor szerint amire szükség volna, az az utak és hidak fejlesztése, vasútfejlesztés, ugyanakkor egész Európában nincs elég pénz, mert az is Ukrajnába megy. „Tehát nyilvánvaló, hogyha háborús politika folytatódik, akkor a versenyképességre felhasználható pénzösszeg mennyiség az kisebb lesz" - mondta a miniszterelnök.

„Nem csak morális okokból, keresztényi kötelességből szántam rá magam egy békemisszióra" - mondta a miniszterelnök, aki hozzátette: a béke kérdése azért is fontos, mivel ameddig háborús helyzet van, addig háborús költségvetést kell készíteni, viszont a béke a gazdaság és a költségvetés szempontjából is új helyzetet teremtene.

„Ezért amikor a béke mellett állunk és a békéért dolgozunk, akkor Magyarország mellett állunk és Magyarországért is" - szögezte le a miniszterelnök.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a liberálisok (Von der Leyen és az európai liberálisok) naiv emberek, mert azt gondolják, hogy békét úgy lehet teremteni, hogy jobb belátásra bírjuk a feleket, a lelkükre beszélünk. A kormányfő szerint azért kell békemissziót csinálni, mert ha nincs, akkor folyamatosan eszkalálódik a helyzet. Kiterjed, fokozódik a háború és egyre szörnyűbb veszteségeket fognak elszenvedni.

- Én vagyok az egyetlen Európában, aki mind a két féllel beszélt és meg is írtam a jelentésemet, tájékoztatva a miniszterelnököket, hogy a két fél nem akar békét. Mind a két fél úgy gondolja, hogy nyerhet, hogy az idő az ő oldalukon áll és a háború folytatása nekik hoz előnyt és persze majd egyszer lesznek béketárgyalások is - fogalmazott a miniszterelnök, aki úgy gondolja, hogy a valóságban a háború erő kérdése. Ha a háborúzó felek nem akarnak békét, akkor azt a kérdést kell föltenni, hogy a világ nagy erőközpontjai hajlandóak-e közösen fellépni a békéért, nem a lelkére beszélni a háborúzó feleknek, hanem közölni velük, hogy az egész világ békét akar, mert ez a háború mindenkinek rossz. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy rá kell vezetni a feleket, hogy a béketárgyalások kezdődjenek meg.

A miniszterelnök szerint, ha a konfliktusban érdekelt három világhatalom (USA, Kína, Európai Unió) békét szeretne, akkor béke lenne.

A kínaiak egyébként is békepárti állásponton vannak, az amerikaiak most váltanak. Most háborúpárti elnök van. Ha jön a Trump elnök úr, akkor békepárti elnök lesz - jelentette ki.

Az már kettő, a háromból. Már csak ránk van szükség, az Európai Unióra. Mi vagyunk egyébként legközelebb, hiszen egy európai konfliktusról beszélünk. Ez a konfliktus nem Amerikában van, meg Kínában, hanem Európában. Tehát ha az Európai Unió is belátná, hogy nem a háborút kell támogatnia, hanem a tárgyalóasztalhoz kell segíteni a feleket, akkor az már háromból három és ha háromból három azt mondja, hogy márpedig a világ elvárja, hogy tűzszünet és béketárgyalás, akkor az is lesz. Ez a megoldás - mondta Orbán Viktor.

Az Európai Uniónak is be kellene végre látnia, hogy nem a háborút kell támogatnia, hanem a tárgyalóasztalhoz kell segítenie a feleket. A béke mögé komoly erőt kell felsorakoztatni, mert akkor az is lesz - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint az különbség a naiv európaiak és a közép-európaiak között, hogy előbbiek jó néhány évtizede jólétben, békében élnek, utóbbiak pedig végig megszállás alatt voltak.

Ismerjük a Szovjetuniót, ismerjük az oroszokat, ismerjük az ukránokat is. Alaposan ismerjük őket, és pontosan tudjuk, hogy hogyan működik a háború, ha ők ketten háborúznak. Ezért ma Közép-Európának és így a magyar elnökségnek is van egy sajátosan többlet felelőssége - ami egyúttal keresztény kötelesség is - aminek eleget teszünk: ha jó Isten a kezedbe eszközt ad, hogy valami rossz dolgot megállíts és egy jó dolgot szolgálj, akkor az a dolgod, hogy ezt használd. A magyar elnökség ilyen, ezért vagyok békemisszióban és leszek a jövőben is - jelentette ki Orbán Viktor, aki mindezt az Európai Unió vezetőinek is megírta.

A miniszterelnök azt mondta: Kína békepárti, Amerikában pedig valószínűleg változás lesz, egy új politika következhet, ami békepárti lesz. A kormányfő feltette a kérdést, ha mindez készülőben van, mi miért akarunk lemaradni?

November után békepárti súlypontú politikai korszak következik. Mint Európai Unió, Európában mi lennénk a legnagyobb békepárti erő. Ez volna a feladat, de a vezetők nyakig beásták magukat a lövészárokba, ahonnan nehéz kimászni.

A békemisszió lényege az állhatatosság. Ez egy aprólékos munka, ezt folyamatosan, szisztematikusan kell csinálni, amíg el nem következik a tűzszünet. A fordulat be fog következni, legkésőbb az amerikai elnökválasztás napján. Jobb lenne, ha ez nem egy pánikszerű, kapkodó fordulat lenne, hanem egy átgondolt folyamat, amellyel átállunk a háborút támogató politikáról egy békét támogató európai politikára. Mindenkinek ez volna az érdeke - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az interjú végén szóba került a szolnoki kalandparkban történt gyermekbántalmazás ügye is. A miniszterelnök kapcsolatban úgy fogalmazott: tűrhetetlen és következményekért kiált. Orbán Viktor hozzátette:

„Egyszerű ügy. Odaadom a gyerekemet a táborba, akkor tudom, hogy ki szervezi azt a tábort. Akinek odaadtam a gyerekemet és a tábor szervezője, az felelősséggel tartozik a gyerekemért" - szögezte le a miniszterelnök. Hozzátette: a tábor szervezőjének kötelessége vigyázni, gondoskodni a rá bízott gyerekekre, illetve az épségükre is.

„Ilyen egész egyszerűen nem fordulhat elő ez egy felett világos felelősségi helyzet, aki a tábort működteti, az tartozik felelősséggel a szülők felé" - mondta a miniszterelnök.

„A kormánynak meg az a dolga, hogy aki nem tud ennek a felelősségnek megfelelni, és itt láthatóan nem tudtak megfelelni ilyen emberek ne szervezzenek tábort, mert ilyen emberekre nem akarjuk és nem is lehet rábízni a gyerekeinket. Ennek kell érvényt szerezni" - zárta le gondolatmenetét a miniszterelnök.

MTI