Orbán Viktor: brutális változásra kell készülni, mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából

Kormányzati segítséget ígért Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus miatt veszteségeket elszenvedő gazdasági szereplőknek kedden Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó 2020 című gazdaságpolitikai fórumán. 

Gazdaságvédelmi akciótervet kell meghirdetni - jelentette ki a kormányfő, aki azt kérte az MKIK-tól, gyűjtse össze és április végén továbbítsa a kormánynak a gazdasági szereplők "földközeli" visszajelzéseit arról, hogy pontosan melyik ágazat milyen eszközökkel segíthető át a várható nehézségeken.

Nem makrogazdasági lépésekre, hanem célzott ágazati programokra lesz szükség - például a turizmusban -, és ezeknek a kormány megteremti a pénzügyi feltételeit - közölte a miniszterelnök, jelezve, hogy az idei és a jövő évi költségvetést is újra kell tervezni, sok milliárd eurónyi gazdaságélénkítő segítségnyújtásra lesz szükség, ami mindenkitől követel majd hozzájárulást.

Meg kell ugyanis oldani, hogy a gazdasági visszaesés ne a 2008-2009-eshez hasonló mértékű legyen, hanem legfeljebb akkora, hogy az EU-val szembeni gyorsasági előnyét - a legalább 2 százalékos növekedési többletét - Magyarország meg tudja őrizni - mondta.

Orbán Viktor hangsúlyozta, világjárványra kell készülni, valamint arra, hogy a koronavírus elleni vakcina hiányából fakadó pszichológiai bizonytalanság nem fog elmúlni, és elsősorban ez az érzet, a kialakuló "védekező attitűd" befolyásolja a gazdasági tevékenységet.

Hozzátette: Kínának is 5-6 hónapjába telt a vírus megfékezése, ami itt júliust jelent, vagyis "a turisztikai szezon idén kampó", így komoly gazdasági visszaesésre kell számítania annak, aki a szokásosnál jobban "hozzá van kötve" az emberek utazási kedvéhez.

Azt is mondta a jelenlévő gazdasági szereplőknek, hogy "brutális változásra" kell készülni, mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából, mert "ha csak annyit és úgy fogunk csinálni a következő tíz évben, mint az előző tízben, akkor tönkre fogunk menni".

Ha pedig ez nem volna elegendő - jegyezte meg -, itt vannak még a Brexit iparpolitikai következményei is. Az EU új iparpolitikai elképzelésében ugyanis "sok köszönet nincs", azon már látható, hogy a britek elhagyták az uniót, és olyan elemeket tartalmaz, amelyek rosszul érintik Magyarország versenyelőnyét - mondta.

A kormányfő előadásában megismételte, miszerint az elmúlt 100 év legsikeresebb 10 évének tartja az elmúlt 10-et, a siker pedig érv az újabb sikerekre.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a sikert nem elég a növekedési mutatószámokon keresztül kifejezni, a siker ugyanis akkor ér valamit, ha fenntartható szerkezet, pénzügyi egyensúly van mögötte.

A 2012 óta elért fordulatok között említette a 3 százalék alatti hiányt, az államadósság 66 százalékra mérséklését - erről azt mondta, hamarosan 60 százalék alá csökken a mértéke -, valamint a devizaadósság arányának folyamatos mérséklését az államadósságon belül. Utóbbiról szólva megjegyezte: az a kormányzati törekvés, hogy ne legyen devizaadósság, és forintból finanszírozzák a magyar államadósságot, amely teljes egészében a magyarok kezében legyen.

Méltatta a jegybank monetáris politikáját, mert azzal sikerült elérni, hogy 2012-höz képest 2019-ben az államadósság utáni kamatkiadás 900 milliárd forinttal volt kevesebb.

Orbán Viktor összegzése szerint a magyar gazdaság növekedése mögött egyensúlyi tényezők állnak, a sikereket pedig meg kell védeni a következő tíz évben is.
A kormány elmúlt tíz évben elért sikereit a miniszterelnök több tényezővel magyarázta. Ezek közé sorolta a választóktól kapott felhatalmazást, a gazdaságpolitikai döntéshozók bátorságát a kockázatos intézkedések meglépésére - ideértve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hazaküldését -, valamint a gazdasági szereplők bizalmának visszaszerzését, külföldi befektetők meggyőzését.

Hangsúlyozta továbbá: a magyar gazdaságpolitika akkor lehet működőképes, ha összetalálkozik a nemzet kulturális antropológiai sajátosságaival. A magyart ezzel kapcsolatban úgy írta le, mint egy büszke életre vágyó népet, amely ugyanakkor nem bírja a harsogást, és nem magamutogató.

2010-2020 között olyan gazdaságpolitika működött Magyarországon, amelynek sikerült megfelelnie a magyarok karakterének - értékelt, hozzáéve, hogy azt a formulát kell megtalálni a következő tíz évben is, amely többletteljesítményt hoz ki az emberekből.

Megjegyezte, szerinte a Nemzeti alaptanterv (Nat) körüli vita is erről szól, a kérdés ugyanis az, hogy mire neveljük a gyermekeket: a büszkeségre, a teljesítményre "vagy pedig tanítsuk nekik az elvesztett háborúkat, ami kétségkívül fontos ismeret, de nem lehet a tananyagnak a magva".

A tananyag magva arról kell, hogy szóljon, hogy száz év után, elveszítve a területek kétharmadát, a népesség 60 százalékát, "itt állunk, és arról beszélünk, hogyan védjük meg a sikerünket a következő tíz évben" - közölte a miniszterelnök.

MTI - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd