Orbán Viktor: az a korszak, amit úgy neveznek, száz év magyar magány, véget ért

2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Várkert Bazárban, a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén. 

Szintén a 2030-ig tartó célkitűzések közé sorolta a kormányfő, hogy Magyarország tartozzon az EU öt legversenyképesebb országa közé.

Emellett ugyancsak a 2030-ig elérendő célok között említette a népesedési hanyatlás megállítását - majd azután a népesedés növekedési pályára állását -; a Kárpát-medence újraépítését, azaz a gyorsforgalmi, gyorsvasúti összeköttetések megteremtését; Közép-Európa egységes politikai és gazdasági térségként való felépítését és az ország energiafüggetlenségének megvalósítását. Utóbbiról azt mondta: több lépésben meg kell szüntetni az orosz energiától való egyoldalú függést, el kell érni, hogy Magyarországnak legyen belső kapacitása és többcsatornás hozzáférése országhatáron kívüli energia-erőforrásokhoz is. Ebből a szempontból a paksi atomerőmű-beruházást a magyar szuverenitás lényegéhez tartózó beruházásnak nevezte.

Orbán Viktor mintegy ötvenperces beszédében ismertetett 2022-ig megvalósítandó terveket is, köztük a hazaszeretet kultúrájának megerősítését és az öngyűlölet kultúrájának visszaszorítását - mert "a nemzeti mivoltunk a büszkeségünk forrása" -, aminek kulcseleme szerinte a nemzeti alaptanterv megalkotása.

Célként jelölte meg továbbá, hogy Magyarország gazdasági versenyképességét érzékelhetően javítsák fel 2022-ig. Ennek érdekében már a szerdai kormányülésen is hoztak döntéseket, és hamarosan további átfogó nagy döntések várhatóak - jelezte a kormányfő. Kitért arra is, nincs illúzió a fejükben, nem fog a fizikai munka eltűnni a magyar gazdaságból, de fontos, hogy amikor nemzetközi értékláncok előállításába kapcsolódik be Magyarország, akkor az minél magasabb szinten történjen. Ebből következik, hogy amikor befektetéseket támogat, akkor az a szempont, hogy a technológiai szint megőrzése vagy emelése szerepel-e a terv mögött - mondta.

Fontosnak nevezte új demográfiai eszközök elindítását is. Kiemelte, hogy szeretnék, ha ezen szempontokat mindenhol, ahol lehet, érvényesíteni tudnák, az állami juttatások elérésének szempontjává tudnák tenni. Utalt a most zajló nemzeti konzultációra, amely azt a célt szolgálja, hogy a vitákat előzetesen rendezzék, jöjjenek létre egyetértési pontok és a demográfia ügyében legyen közmegegyezés.

Szólt még az önálló magyar hadsereg felépítéséről, mint mondta, Magyarország egy erős ország, de ebben hátrányban van a régiós versenytársakhoz képest. Nincs erős ország erős, saját maga megvédésére képes hadsereg nélkül, ennek megteremtése elkezdődött - jelentette ki.

A miniszterelnök az elmúlt egy év legfontosabb történésének azt nevezte, hogy az áprilisi országgyűlési választás garantálta Magyarországnak a következő négy évre is a belpolitikai stabilitást. Szerinte ugyanis Magyarországon stabil kormány nélkül nincs sem stabil gazdaság, sem stabil szellemi élet. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Magyarország az egyetlen európai állam, ahol 1990 óta nem volt előrehozott választás.

A kétharmados eredményt parádésnak minősítette, amellyel - emelte ki - akár alkotmánymódosítást is be tudnak vetni, amellyel éltek és élni is fognak, ha a stabilitás érdekében szükséges.

Nemzetközi kitekintésében Orbán Viktor elmondta, arra számít, hogy a jövő májusi európai parlamenti (EP) választás után az európai intézmények erőteljesebben kötődnek majd a kontinens hagyományos értékeihez és gyökereihez. Ez kedvezőbb közeg lesz Magyarországnak - mondta a kormányfő.

A változás várható irányát úgy fogalmazta meg: egy nemzetibb, jobboldalibb, keresztényibb, polgári kultúrájú európai politikai élet alakulhat ki 2019 májusa után.
Orbán Viktor reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a magára most politikai szereplőként tekintő - és Magyarországgal ezért vitatkozó - Európai Bizottság visszatér semleges, a szerződés őrének szerepéhez.

Szólt a szomszédos országokkal való együttműködésről is, rámutatva: az elmúlt években a szlovákokkal, a horvátokkal, a szlovénekkel és a szerbekkel is sikerült olyan viszonyt kialakítani, amelynek az alapja a bizalom.

Mindenki látja, hogy az együttműködés mindig többet hoz a konyhára, mint az ellenségeskedés - fogalmazott Orbán Viktor, aki hangsúlyozta: a meghatározó momentum a környező országokkal való kapcsolatokban az együttműködés fejlesztése. Mindenki látja, hogy aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár, Magyarország pedig készen áll arra, hogy mindenkivel együttműködjön - rögzítette.

Szavai szerint az a korszak, amit úgy neveznek, száz év magyar magány, véget ért. Mint mondta, legyünk optimisták, higgyünk abban, hogy nem egyszerűen két-három jó évünk van, hanem egy korszakot zártunk le, és új százéves korszak első éveit látjuk.

Képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács plenáris ülésén a fővárosi Várkert Bazárban.

MTI - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd