Orbán: ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt rendezett október 23-i díszünnepségen mondott beszédében többek között azt mondta, a népvándorlást meg lehet állítani, a globalizációt féken lehet tartani, Brüsszelt meg lehet zabolázni. 

A kormányfő beszéde elején - miután köszöntötte azokat, akik átérzik, hogy a magyar a szabadság népe, "egy különleges szabadságnemzet" - kiemelte: eshet eső, fújhat metsző szél, jöhet könnygáz vagy lovas roham, "összegyűlünk, mert éljünk bárhol is a világon, ma emlékezni akarunk".

A miniszterelnök úgy fogalmazott: a szovjet uralom egy történelem nélküli térbe taszított bennünket, "meg akarta semmisíteni a múltunkat és a kultúránkat is". Szerinte azonban a fizikai és szellemi terror megismétlődése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver. "Ezért jöttünk ma éppen ide" - utalt a Terror Háza Múzeumra, amely - emlékeztetett - a nyilasok főhadiszállása, majd a kommunista pártállami terror székhelye volt.

2002-ben "pengefallal kimetszettük térből és időből, mementóvá emeltük, és egy múzeumot helyeztünk ide Budapest, Magyarország és Európa szívébe", hogy emlékeztesse mindig a világot: a magyarok szabadságvágyát nem lehet megfojtani.

Jöjjenek a labancok, a muszkák, a németek vagy a szovjetek, "a saját szabadságunkat mindig nekünk kell megvédenünk, más sohasem fogja" - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, megjegyezve: a magyarok megszokták, "mifelénk a felszabadítás egy újabb megszállás kezdete".

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy "mi nem csak emlékezünk, de nem is felejtünk. Azokat sem felejtjük el, akik velünk szemben álltak".

Arról is beszélt a kormányfő, hogy "a nyugatiak, ha csodálták is az 1956-os magyar forradalmat, nem értették. (...) Nem értették, miért harcolunk olyan túlerővel szemben, amelyet emberi számítás szerint aligha győzhetünk le. Nem értették, hogy azért küzdünk, mert a végsőkig ragaszkodunk a saját kultúránkhoz és életformánkhoz, és nem akarunk föloldódni senkinek az olvasztótégelyében".

Szavai szerint ma azt a napot ünnepeljük, amikor sokmillió magyar egyszerre ismét ráébredt: "bár különböző életeket élünk, mindannyian ugyanahhoz a nemzethez tartozunk".

"Mansfeld Péter, Wittner Mária, Dózsa László, Szabó János, Pongrácz Gergely, Nagy Imre, Mindszenty József - őket nézzük, de egy nemzetet látunk" - emelte ki.

Szerinte a szabadság 1990-es kivívása után most újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk.

Úgy folytatta: vaskalaposnak bélyegezték azokat, akik szerint Európának fizikailag is védhető külső határokra van szüksége. Rasszistának bélyegezték azokat, akik szerint a bevándorlás veszélyt jelent a kultúránkra, kirekesztőnek bélyegezték azokat, akik a kereszténység védelmében szót emeltek - mondta.

"Kevesen éltük túl ezeket a büntetőhadjáratokat" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a gőg vezette bele Európát a szellemi, gazdasági és politikai zűrzavarba.

Orbán Viktor szerint az európai emberek, köztük a magyarok is torkig lettek azzal, hogy a globalizációt ellenállhatatlan erővel fogadtassák el velük.

"Mi azért akartuk és akarjuk ma is az Európai Uniót, hogy legyen biztosíték és eszköz, amellyel az európai nemzetek megvédik a civilizációról alkotott gondolataikat" - hangsúlyozta.

A miniszterelnök megjegyezte, ez a pénzügyi spekuláns birodalom hozta Európa nyakára az újabb kori népvándorlást, a migránsok millióit, az új bevándorlók invázióját.

Ők dolgozták ki azt a tervet, amellyel Európát kevert földrésszé akarják alakítani - tette hozzá.

Orbán Viktor szerint csak "nyíltsisakos küzdelemben", világos és egyenes beszéddel van esélyünk arra, hogy a határainkat megvédjük, a népvándorlást megállítsuk és nemzeti identitásunkat megőrizzük. Hozzátette: ha magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, akkor arról nyíltan kell beszélnünk, és nem elég beszélni, harcolnunk is kell. Ahogy mindig is tettük, ha a szabadságunkról és a függetlenségünkről volt szó - mondta.

"Most dől el, sikerül-e visszaszereznünk a régi, multikulturalizmus előtti nagyszerű Európánkat" - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kijelentette, biztonságos, méltányos, polgári, keresztény és szabad Európát akarunk.

Mint mondta, még mindig sokan gondolják azt, hogy ez lehetetlen, de 1956-ban, 1988-ban és 2010 előtt sem hittek a változásban.

Orbán Viktor kitért arra, azt mondták, lehetetlen a Nemzeti Valutaalapot (IMF) hazaküldeni, lehetetlen a bankokat elszámoltatni, lehetetlen a multikat megadóztatni, lehetetlen a rezsit csökkenteni. Közölte, azt mondták, lehetetlen mindenkinek munkát adni, hogy lehetetlen a népvándorlással szembeszegülni és lehetetlen a migránsok invázióját a határainknál kerítéssel megállítani.

Egyszer sem mondhattam önöknek azt, hogy biztosan sikerülni fog. Az életben ilyesmire nincs garancia - jegyezte meg. Orbán Viktor - mint mondta - egy dolog azonban bizonyos volt: ha meg sem próbáljuk, akkor nem is sikerülhet. Valamennyi esély mindig van - fűzte hozzá.

A miniszterelnök azt mondta, mi tudjuk: a népvándorlást meg lehet állítani, a globalizációt féken lehet tartani, Brüsszelt meg lehet zabolázni, a pénzügyi spekuláns tervét meg lehet lékelni, az európai egyesült államok őrült ötletére kényszerzubbonyt lehet húzni.

Orbán Viktor a következő választás esélyesének nevezte pártját, a Fideszt.

Mint mondta, még nem érdemelték ki, nem harcolták ki a győzelmet, ahhoz mindenkire szükség lesz, ezért a következő hónapokban készülődni fognak: "márciusban újrakezdjük. És akkor áprilisban ismét győzni fogunk".

MTI