Magyarországra látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök

Lázár János értékelése szerint 2017 fontos év lesz a külpolitikai viszonyokban, nemcsak az új amerikai elnök hivatalba lépése és a Brexit miatt. A magyar kormány szerint a multilaterális együttműködések helyett a bilaterális együttműködések korszaka következik, vagyis a nemzetközi együttműködések helyett a nemzetek között alakul ki kétoldalú együttműködés - magyarázta.

Az az érdekünk - folytatta - , hogy mind az Amerikai Egyesült Államokkal, mind Nagy-Britanniával "fair és korrekt" kétoldalú megállapodásokat kössünk. Hozzátette: a britek Európai Unióból történő távozását úgy kell lebonyolítani, hogy az jó legyen Európának és jó legyen a briteknek is, a feleknek kölcsönösen előnyöket kell találniuk.

Hangsúlyozta, a magyar kormánynak "érdekvédő" álláspontot is képviselnie kell a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok érdekeit illetően.

Lázár János beszélt az illegális bevándorlás aktuális kérdéseiről is, a legfontosabb teendőnek nevezve a felkészülést arra az esetre, ha Törökország nem tudná ellátni a migrációval kapcsolatban vállalt kötelezettségeit, és így egy újabb bevándorlási hullám indulna el.

A tárcavezető közölte: a kormány azzal számol, hogy a migrációs helyzet az idén romlik, ezért Magyarországnak késznek kell lennie arra, hogy Törökországtól függetlenül is meg tudja védeni az ország és az Európai Unió határait.

Úgy fogalmazott, bár "a bevándorlóknak nagy segítséget nyújtanak a Soros György által szervezett turnusok", de összességében azon múlik a helyzet, hogy Törökország határain átengedik-e a migránsokat vagy sem.

A miniszter ezzel összefüggésben nagy jelentőségűnek nevezte, hogy a múlt héten több mint 500 határvadász tett esküt Magyarországon, továbbá arról is beszámolt, hogy a Belügyminisztérium "gőzerővel dolgozik" az idegenrendészeti őrizet visszaállításán. Utóbbit az európai biztonsági helyzet kockázatosságával indokolta.

Személyes véleménye szerint egyébként egy második, belső kerítés felépítése elengedhetetlenül szükséges lesz a következő időszakban.

Soros György magyar származású amerikai üzletemberről szólva - kérdésre - arról is beszélt, hogy a hírszerzés készített egy anyagot a Soros György-féle és más szervezetek - különösen a közép-európai országokat érintő - befolyásolási kísérleteiről. Ezt bemutatták az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának, és a testület döntésén múlik a jelentés sorsa - mondta. "Soros György maga nevezi saját magát Orbán Viktor ellenzékének, és ő jelenti be az amerikai sajtóban rendszeresen, hogy kampányt folytat a magyar belpolitikai viszonyok megváltoztatására. Ez olyan dolog, amit a nemzetbiztonsági bizottságban értékelni kell" - fogalmazott.

Lázár Jánost megkérdezték a pénteken hivatalba lépő új amerikai elnöknek, Donald Trumpnak a NATO "elavultságára" vonatkozó kijelentéséről, amivel kapcsolatban felmerült az amerikaiak nélküli európai védelmi rendszer terve. A Miniszterelnökség vezetője erre úgy reagált: a magyar álláspont szerint Európának rendelkeznie kell önálló védelmi képességekkel. Ezért a magyar kormány kész felsorakozni olyan javaslatok mögé, amelyek az önálló védelmi képességet szolgálják - közölte, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy "korai még a NATO-t temetni".

Ezzel kapcsolatban arról is beszélt, hogy a magyar honvédség ma "Közép-Európa és talán Európa egyik leggyengébbike", ezért a kormány februárban megtárgyalja a magyar honvédség fejlesztési koncepcióját. Ez választ fog adni arra, hány katonára, milyen haderőfejlesztésre van szükség. Azt is ígérte, hogy növelik a honvédelmi költségvetést. Világossá tette egyúttal, hogy a sorkatonai kötelezettség visszaállításáról továbbra sincs szó.

Kérdésre válaszolva elmondta, Donald Trump pénteki beiktatásán Magyarországot a washingtoni nagykövete képviseli.