Magyar rendőrök is védik Szerbia déli határát

Magyarország húsz rendőrrel támogatja Szerbia déli határának védelmét, mert reális a veszélye egy újabb bevándorlási hullám megindulásának a Nyugat-Balkánon keresztül - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel.

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország határozott álláspontja, hogy Szerbia felkészült az EU-tagságra, és Magyarország érdeke, hogy Szerbia mielőbb az unió tagja legyen. Ez az ott élő magyar közösség érdeke és "a mi biztonsági érdekünk is" - tette hozzá.

"A mi érdekünk", hogy a Nyugat-Balkán stabil és biztonságos hely legyen, és ehhez az európai integráció a leggyorsabb út, ezért "támogatjuk, sőt követeljük", hogy az EU haladéktalanul nyisson meg négy új tárgyalási fejezetet Szerbiával - közölte.

A külügyminiszter kifejtette: ma a két ország kapcsolatrendszerét a történelmi megbékélés jellemzi. Ha minden környező ország annyit tett volna a magyar nemzeti közösségért, amennyit a szerb kormány, ma a Kárpát-medence békésebb és nyugodtabb hely lenne - vélekedett. Hozzáfűzte: a szerb kormány az EU-sztenderdeket is felülmúlva bánik a magyar nemzeti közösséggel.

Mint mondta, november 20-21-én magyar-szerb kormánycsúcs lesz, előtte pedig a gazdasági vegyes bizottság ülésezik. Bácsszentgyörgynél jövőre új határátkelő nyílik, az EU-hoz pedig két közös fejlesztési pályázatot nyújtottak be - közölte.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a megbeszélés fontos témája volt a bevándorlás. "Ha nem vagyunk képesek megvédeni a határainkat mi és a nyugat-balkáni országok", akkor megismétlődhetnek a tavalyi jelenetek, ezért "támogatjuk erőfeszítéseiben Szerbiát" - magyarázta. Megjegyezte: ma már nem vitatéma Európában sem, hogy a bevándorlók korlátozás nélküli beengedése káros és veszélyes.

Ivica Dacic hangsúlyozta: a két országot baráti kapcsolatok kötik össze, sok kérdésben egyetértenek, ami néhány éve talán még elképzelhetetlennek tűnhetett. A kétoldalú kapcsolatok egyre erősödnek, sosem voltak ilyen jók, mert megtalálták azokat a pontokat, amelyek alapján kialakíthatták az együttműködést - mondta.

A szerb külügyminiszter kitért arra: Szerbia a nyugat-balkáni útvonalon fekszik, az EU két része között, a bevándorlók áthaladnak az országon, és emiatt Szerbia akár a legnagyobb áldozata lehet a migrációs válságnak. Szerbia elégedetlen amiatt, hogy az EU-nak nincs egységes politikája a kérdésben - jelentette ki. Hozzátette: nem engedhetik meg, hogy a migránsok óriási létszámban ragadjanak Szerbia területén, ezzel a regionális stabilitás is veszélybe kerülhet.

Ivica Dacic kérdésre elmondta: a jelenleg Szerbiában tartózkodó migránsokkal az ország már elérte tűrőképessége határát, és ha újra tömegesen érkeznek, Szerbia intézkedéseket tesz, mert más lehetősége nincs.

Szijjártó Péter ugyancsak kérdésre arra is kitért, hogy Theresa May brit miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia március végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely szabályozza és hivatalosan elindítja a kilépési folyamatot. A magyar külügyminiszter elmondta: a bejelentés "szigorú feladatszabást" jelent az EU-nak, legkésőbb márciusig ugyanis készen kell állnia az uniónak a tárgyalások megkezdésére, vagyis addigra stratégiát kell készítenie, amelynek azonban nem bürokratikus döntéshozatalon, hanem a tagállamok politikai akaratán kell nyugodnia - magyarázta. Mint mondta, nem az Európai Bizottságnak kell összeállítania stratégiát, hanem az Európai Tanácsnak kell megszabnia az uniós végrehajtó testület számára, hogy miről kell tárgyalni.

Úgy vélte, két érdeket kell szem előtt tartani: egyrészt a gazdasági, kereskedelmi és befektetési kapcsolatoknak a lehető legakadálymentesebbnek kell maradniuk, másrészt pedig a tárgyalási stratégiának tartalmaznia kell a Nagy-Britanniában dolgozó uniós polgárok jogainak védelmét.

MTI