Közel 400 milliárdot költhetnek a megyei jogú városok ebben a ciklusban

Tavaly több mint 14 ezer közbeszerzési eljárás indult Magyarországon, melyekben összesen 1930 milliárd forintra kötöttek szerződéseket. A most futó uniós költségvetési ciklusban csak a megyei jogú városok 387 milliárd forintot kapnak fejlesztésre, ennek hatékony felhasználására született stratégiai megállapodás a Közbeszerzési Hatóság és a Megyei Jogú Városok Szövetsége között. 

A Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzésekhez nyújtott szakmai támogatásról írt alá megegyezést a Megyei Jogú Városok Szövetségével. A Stratégiai Együttműködési Megállapodást a két elnök, Rigó Csaba Balázs és Szita Károly kötötte meg előbbi szervezet fővárosi központjában.

„Kétmillió ember él a vidék fővárosaiban, ez a 23 megyei jogú város 387 milliárd forintot fog elkölteni ebben az uniós ciklusban" - érzékeltette a megállapodás jelentőségét Szita Károly, kaposvári polgármester. „A pályázatok jelentős részét már kiírták, ezekre most pályázunk, és nyáron már a 387 milliárd jelentős részét lekötve támogatási szerződéssel fogunk rendelkezni. Azután pedig elindítjuk a közbeszerzéseket, és nem mindegy, hogy milyen gyorsan fogjuk ezt megtenni, miután a kormány minél előbb szeretné ezeket a pénzeket a gazdaságban látni, akárcsak mi."

Az öt pontból álló megállapodás jogi szaktanácsadással és egyéb támogatással igyekszik segíteni a városok közbeszerzési feladatainak hatékony és gyors lebonyolítását, tekintettel a tavaly megújult közbeszerzési törvény teremtette feltételekre.

Szita Károly felhívta rá a figyelmet, az együttműködést többek közt az is indokolja, hogy volt példa olyan beruházásokra, melyek jogértelmezési probléma miatt háromnegyed évet vesztegeltek.

Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke hangsúlyozta, a megállapodás célja, hogy a közbeszerzések előkészítését segítse. Elmondta, 2015-ben több mint 14 ezer közbeszerzési eljárás indult Magyarországon, 1930 milliárd forint értékben kötöttek megállapodásokat. Az összes eljárás 41 százalékát a regionális ajánlatkérők folytatták le, ez számukra egy 41 százalékos célcsoportot jelent, akinek hathatósan tudnak segíteni a mostani megállapodással.

A megállapodás az alábbi öt területre irányul.

A hatóság vállalja, hogy együttműködik a regionális érdekek megjelenítésében, és az eljárások feltételrendszerének meghatározásában. Ennek oka: azt látták, több pályázatnál is dilemmát okoz például, hogy osszák fel a projekteket úgy, hogy a részekre bontás tilalmát ne sértsék meg.

Együttműködés a jogszerű közbeszerzési magatartás kialakításában, a jó gyakorlatok elterjesztése érdekében. Különös tekintettel arra, hogy az új közbeszerzési törvény bátorítja az ár mellett más szempontok figyelembe vételét, mint például a szociális vagy zöld szempontot, de ez egyelőre nem igazán jelent meg a közbeszerzéseknél. A hatóság ehhez január óta közbeszerzési akadémiákat tart, nem csupán a fővárosban, már szerveződik például a márciusi debreceni akadémia.

A hatóság és a városok tájékoztatják egymást a jogalkalmazás közben felmerült kérdésekről és tapasztalatokról. Visszajelzést teremtve arról, hogy a jogalkotó által megfogalmazott célok, hogy teljesülnek a gyakorlatban. Az így keletkezett információs bázis a jogalkotókat segíti.

Konferenciák, konzultációk szervezése a hatóság szakembereivel és más neves előadókkal. Ezen a héten például a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lesz konferencia.
A hatóság független szervként segíti az önkormányzati közbeszerzéseknél a jogértelmezést. Ez már ma is végzi az intézet a helpdesk útmutató kibocsájtásával a naponta beérkező kérdésekre reagálva.

Rigó Csaba Balázs hangsúlyozta, az együttműködés konkrét ügyekre nem terjed ki, azaz nem tartható sem konzultáció, sem szakmai egyeztetés folyamatban lévő jogorvoslati ügyben, avagy a hatóság előtt folyamatban lévő ügy kapcsán.

(magyarepitok.hu)