Kövér: 1956-ban romboló rendszerrel szálltunk szembe

Az 1956-os forradalom hősei egy olyan rendszerrel szálltak szembe, amelynek nem önszántából lett része az ország, s amely "a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán és az önbecsülést romboló társadalmi és gazdasági megalázáson és méltánytalanságon alapult" - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke az 1956-os emlékévet lezáró pénteki budapesti konferencián.

Amikor Magyarország önrendelkezésre képes, azaz szuverén, cselekvőképes és nemzeti célokat követő állam volt, akkor a magyar nemzet mindig emelkedett, amikor viszont a magyar államiság hiányzott vagy az állam elveszítette szuverén, cselekvőképes és nemzeti jellegének bármelyik elemét, akkor a magyarságra mindig nehéz idők és történelmi zuhanások vártak - fogalmazott Kövér László, a most záruló emlékév fővédnöke.

Kijelentette, a magyar '56 azt üzemi a 21. századnak, hogy a népakaraton nyugvó állami szuverenitásból sem a népakarat, sem az állam, sem annak szuverenitása nem vonható ki, mert ellenkező esetben a demokrácia leépülése, anarchia és alávetettség vár Európára.

Feladatként azt említette, hogy egy olyan országot és egy olyan EU-t építsünk, amely "szolgálja, nem kiszolgáltatja az európai és magyar polgárokat".

A forradalom és szabadságharc tanulsága napjainkban arra figyelmeztet, hogy a saját önazonosságának, önrendelkezésének és önbecsülésének fenntartása nélkül egész Európa, az egész Európai Unió tragikus vesztese lehet az Európán kívüli nagyhatalmi erők és az államok fölötti, demokratikus felhatalmazás és ellenőrzés nélkül működő háttérhatalmak gátlástalan érdekérvényesítésének - jelentette ki a házelnök.

Szavai szerint '56 példája is megmutatja, hogy "a nemzeti önazonosság, önrendelkezés és önbecsülés soha nem veszélyforrás, hanem mindig erőforrás egy közösség számára, így Európa és az Európai Unió számára is az kell, hogy legyen".

Egy olyan globális versenyben, amelyben az identitás egyre inkább politikai és gazdasági versenyképességi tényezővé válik, Európa nem állhat helyt a közös keresztyén civilizációs alapokra épülő, sokszínű nemzeti kultúrák alkotta európai identitás nélkül - fogalmazott Kövér László.

Hangsúlyozta, korunkban soha nem látott kihívások előtt áll az egyéni és közösségi emlékezés készsége, képessége, márpedig utóbbi nélkül nincsen helyes önismeret, a magyar történelmet végigkísérő végzetként említve saját erőnk túl-, az "ellenérdekének" pedig alábecsülését.

Wittner Mária egykori szabadságharcos, az emlékév egyik védnöke a tíz évvel ezelőtti, tragédiába fulladó szomorú évfordulót állította szembe a mostani eseménysorozattal, amely "megmutatta, hogy tudunk ünnepelni együtt".

A török időkre utalva kijelentette, "mi már 150 évig éltünk migránsok hatalma alatt, az iszlám hatalma alatt", és akkor is azt az Európát védtük, amelyik most kötelező jelleggel akar idegeneket ide telepíteni.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az emlékév kormánybiztosa arról beszélt: amikor az ország maga alakíthatta sorsát, akkor mindig a régi, jól bevált, saját hagyományain alapuló megoldások felé fordult, "ahogy fordul ma is", s így, a múlt tapasztalatait szem előtt tartva szállt szembe utóbb zsákutcának bizonyuló folyamatokkal.

Hozzátette: 1956-ban pont azokért az értékekért mentek az utcára, fogtak fegyvert a magyarok, amelyeket "a 20. század mindenkori győztesei is zászlajukra írtak, s amelyeket aztán mindig feláldoztak a hatalmi érdekek oltárán", megjegyezve, a most záruló emlékév során emléket állítottak és köszönetet mondtak a hatvan éve szerepet vállaló hétköznapi emebreknek.

Végre hangosan kimondtuk, hogy ennek a forradalomnak nem voltak vezetői, ebben a forradalomban és szabadságharcban a magyar embere többek között azért fogtak fegyvert, mert igazi vezetőiket kivégezték, emigrációba kényszerítették vagy bebörtönözték, akik pedig a helyükbe léptek, az idegen, szovjet megszállók kiszolgálói voltak, akik cserben hagyták őket - fogalmazott.

Hozzátette: a kommunista elit nemcsak elárulta nemzetünket, de el akarta törölni a múltunkat, át akarta szabni a nyelvünket, hogy alkalmatlanná váljon a valóság leírására, totális háborút indítottak minden ellen, ami magyar, számunkra fontos, szent volt.

Hatvan évvel ezelőtt a szakadék szélére űzött nemzetünk a puszta létéért, a megmaradásáért küzdött - fogalmazott Schmidt Mária, aki a megemlékezés-sorozatról szólva kijelentette, az emlékév megmutatta, hogy "van egység, van közös akarat, állítson bárki mást, nem lesz igaza".

Felidézte: idén májusig a 250 beérkezett pályázat közül 1600-nál is többet támogattak, 650 település kapcsolódott be a mintegy 1430 programba, külföldön 258 helyen körülbelül félezer eseményt rendeztek, a nemzetközi médiakampányok pedig 230 milliós eléréssel zárultak.

MTI