Kósa: senki nem vonhatja ki magát a magyar törvények alól

Senki nem vonhatja ki magát a magyar törvények alól - jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján a külföldről támogatott szervezetek átláthatósága érdekében hozott, a parlamentben kedden elfogadott törvényről szólva, miután a Társaság a Szabadságjogokért a jogszabály bojkottját ígérte.

Kósa Lajos kifejtette, hogy a törvényjavaslat - a Velencei Bizottság javaslata nyomán - több ponton is változott: így 500 ezer forint alatti támogatási összegnél nem kell feltüntetni a támogató személyét; három helyett két adóév után kikerülhetnek a külföldről támogatott szervezetek köréből azok, amelyek nem érik el a törvényi támogatási szintet; az adatszolgáltatási kötelezettségüket nem teljesítőket pedig csak arányosan, lépcsőzetesen lehet szankcionálni.

Összességében üdvözlendőnek nevezte, hogy a Velencei Bizottság a szabályozási céllal egyetértett.

A frakcióvezető kiállt amellett is, hogy a külföldről támogatott szervezeteknek fel kell tüntetniük az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy ilyen szervezetnek minősülnek. Ez nem megbélyegzés - mondta Kósa Lajos.

Kérdésre megjegyezte: Trócsányi László igazságügyi miniszter nem minden véleménye került bele a törvénybe, a tárcavezető például a nemzetiségi szervezeteket nem mentesítette volna a törvény hatálya alól, az Országgyűlés azonban így döntött.

A keddi parlamenti határozathozatalokról szólva a frakcióvezető arról is beszámolt, hogy a Ház döntése nyomán július 1-jétől indulhatnak a nyugdíjas szövetkezetek, amelyekben azok a nyugdíjasok, akik szeretnének dolgozni, kedvező adózási formában vállalhatnak munkát. Előzetes kutatások szerint mintegy egymillió nyugdíjas érdeklődik a lehetőség iránt - közölte.

Kiemelte továbbá, hogy az Országgyűlés előtt a keddi zárószavazások során öt kétharmados törvényjavaslat szerepelt, amelyből mindössze egyet nem sikerült elfogadni, azt, amelyik alapján három Kossuth Lajos téri szobor a parlament - amely jelenleg is gondozza az emlékműveket - tulajdonába került volna.

Megszavazta viszont a Ház az új büntetőeljárási törvényt, a titkos információgyűjtés szabályainak módosítását, az Iszlám Állam elleni fellépésben való magyar részvétel meghosszabbítását és kibővítését, valamint állami ingatlanok egyházi tulajdonba adását - sorolta.

A plakáttörvény-javaslatot - amelyről szerdán szavaznak a képviselők - messzemenőkig indokoltnak nevezte, és szerinte nem véletlen, hogy a Jobbik ágál ellene.

A Jobbik a plakátkampányáról összevissza beszél, mind a plakátok számáról, mind az akció finanszírozásáról. "A Jobbik eddig minden esetben hazudott" az ügyben - jelentette ki.

"Az a világbotrány, hogy egy milliárdos fogja magát, és felvásárol kilóra egy politikai szervezetet (...), önmagában is a legmegdöbbentőbb korrupciós esemény. (...) A Jobbik maga a korrupció" - fogalmazott.

Azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik plakátkampányával összefüggésben sajtóhírek szerint a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-nél és a Publimont Kft.-nél költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a frakcióvezető úgy reagált: a NAV - az áfabehajtás miatt - minden olyan esetben vizsgálódik, amikor a szolgáltatás, a szerződés nem tükrözi a szokásos piaci árakat. Megjegyezte, éppen Simicska Lajosnak - az adóhivatal egykori elnökének - a nevéhez fűződik az az áfabehajtási metódus, hogy minden egyes gyanús esetben meg kell vizsgálni, vajon piaci áron történt-e a szolgáltatás vagy az adásvétel.

Kérdezték a politikust arról is, hogy kötelezettségszegési eljárásra számíthatnak a bevándorlók elosztását elutasító tagállamok. Kósa Lajos végrehajthatatlannak nevezte az uniós kvótadöntést - mert rengeteg a tisztázatlan kérdés -, majd hangsúlyozta: azt nem is hajtotta végre egyetlen európai uniós tagállam sem. Magyarország legalább "arccal meri vállalni a véleményét" - fogalmazott.

Mint mondta, a kötelezettségszegési eljárás egy bevett intézmény, évente több száz fut belőle az Európai Unióban, Magyarország pedig "az EU-s átlagba simul bele" az ellene folyó eljárás mennyiségével.

Az eljárás ugyanaz lesz, mint máskor: vita kezdődik, a kötelezettségszegési eljárás minden egyes fórumát megjárva pedig a végén, ha odáig jut az ügy, az Európai Bíróság döntést hoz - fejtette ki a frakcióvezető, emlékeztetve, hogy az első kvótadöntés miatt már jelenleg is van egy keresete Magyarországnak és Szlovákiának - amelyhez a lengyelek csatlakoztak - az Európai Bíróság előtt.

Szerinte egyébként ha az EU betartaná a jogszabályokat, helyreállna a rend, nem lenne migrációs válság.

MTI