Idén 4,8 százalékkal nőhet a GDP a Századvég szerint

A Századvég Gazdaságkutató 4,8 százalékra javította az idei GDP-növekedési előrejelzését, 2020-ra pedig 3,9 százalékos bővülést vár, ám megjegyzik, hogy a tartósan erős növekedésre kockázatot jelent a német gazdaság gyengélkedése, a Brexit, a versenyképesség javulásának elmaradása és a gyenge forint is. 

A gazdaságkutató az MTI-nek hétfőn eljuttatott, legfrissebb előrejelzésében emlékeztetett rá, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben is dinamikusan, 4,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, miközben az ország legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasága stagnált.

A német gazdaság gyengélkedése ugyanakkor kockázatot jelent: bár a magyar gazdaság eddig "állta a sarat", a második negyedévben az Európai Unió tagországai közül a leggyorsabb bővülést elérve, egy hosszan tartó német lassulás később éreztetheti hatását Magyarországon is.

A gazdasági növekedés egyik motorja a lakossági fogyasztás bővülése volt, a második negyedévben 4,5 százalékot ért el, idén 4,7, jövőre pedig 4,9 százalékot tehet ki. A növekedéshez elsősorban a bérek emelkedése járul hozzá, mely idén és jövőre is átlagosan közel 7 százalékot érhet el reálértékben.

Ehhez a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emelése mellett a munkaerőhiány járul hozzá, de a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése is segíti azt. Eközben a munkanélküliségi ráta továbbra is rekord alacsony szinten, idén 3,4, jövőre pedig 3,2 százalékon maradhat - írták. Az aktivitás növeléséhez még találhatóak a munkaerőpiacon kiaknázható tartalékok, emellett azonban lényeges az átállás a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre is - hívták fel a figyelmet.

Figyelembe véve a GDP növekedését, a termelői árak emelkedését, a béremelkedés nem haladja meg a vállalatok termelékenységnövekedését, így negatív hatást sem gyakorol a foglalkoztatás alakulására a Századvég szerint.

Megjegyezték, hogy jelentősen hozzájárul a növekedéshez a beruházások volumenbővülése, mely a második negyedéves 16,4 százalék után idén 15,8, jövőre pedig 6,5 százalékot tehet ki. A növekedést elősegíthetik az uniós forrásból megvalósuló beruházások mellett az állami és a vállalati beruházások magas szintje. Ezt támogatja emellett az alacsony kamatkörnyezet is, amely a hitelállomány bővülését eredményezi.

Tekintettel a nagyobb uniós tagországok gazdaságának stagnálására, az export a második negyedévben mindössze 2,7 százalékkal bővült, miközben az import a belső kereslet dinamikus emelkedése miatt 4,3 százalékkal emelkedett. Az év egészére 5,8, illetve 6,3 százalékos növekedést vár a Századvég, míg jövőre a két mutató emelkedése kiegyenlítettebb, 5,0, illetve 4,9 százalék lehet.

A kivitel növekedését elsősorban a beruházások magas szintje segíti elő, miközben a behozatal bővülését a belső kereslet húzza. Ennek alapján az idén a külkereskedelmi egyenleg alakulása nem tud hozzájárulni a növekedéshez, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege is csökken.

Az infláció az elmúlt időszakban a jegybanki célsávon belül, de a cél fölött alakult, idén éves átlagban 3,4, jövőre pedig 3,3 százalék lehet. Az infláció alakulásában két kockázati tényezőt említettek, az olajár változékonyságát és a tartós forintgyengülést.

A Magyar Nemzeti Bank 2020 végéig várhatóan nem változtat az alapkamaton, tehát egyelőre nem várható, hogy a jegybank a forint tartós gyengülésére reagálna.

Érdemi szigorítást vélhetően csak az infláció vagy az adószűrt maginfláció 4 százalékra növekedése eredményezhet. A Fed és az EKB kamatcsökkentése szintén segíthetik az MNB szigorításának kitolódását.

A növekedés kockázati tényezői közé sorolták a a német gazdaság teljesítményének alakulásán túl a Brexitet, illetve a versenyképesség javulásának elmaradását, amely nélkülözhetetlen a tartósan erőteljes növekedéshez. Ide sorolták a forint gyengülését is, amely ugyan segíti a nagyvállalatokat, de a háztartásokat kedvezőtlenebb helyzetbe hozza és gyengíti a kkv-kat is.

MTI