Huszonöt éve történt az első hazai szívátültetés

Történelmi napnak nevezte a huszonöt évvel ezelőtti első magyarországi szívátültetést Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, az egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója kedden Budapesten.

Ez az évforduló reményt ad a szívre váróknak, ugyanakkor elismerés azoknak, akik azon dolgoznak, hogy ilyen jelentős sikereket tudjanak elérni a szívgyógyászatban - mondta a klinikaigazgató az első magyarországi szívátültetés huszonötödik évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

Merkely Béla felidézte, 25 évvel ezelőtt ezen a napon végezte el Szabó Zoltán professzor, a klinika akkori igazgatója az első magyarországi szívátültetést az akkor 29 éves Schwartz Sándoron.

Kiemelte, az akkori műtét után két héttel szintén szívátültetést végeztek a klinikán, akkor Koncz Antal kapott új szervet, aki három évvel ezelőtt újabb szívműtéten esett át, ő a második szívvel él.

A városmajori klinika igazgatója elmondta, azóta 412 szívátültetés volt a klinikán, ez körülbelül 90 százaléka a hazai szívtranszplantációknak, a többit a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben végezték el, főként gyermekeken.

Az elmúlt öt év nagy változást hozott a szívtranszplantáció területén - hangsúlyozta a professzor -, hiszen létrehozták az új transzplantációs intenzív osztályt, Magyarország csatlakozott az Eurotransplanthoz és megkezdődött a nemzetközi szintű műszívprogram.

Az elmúlt öt évben több szívátültetést végeztek a klinikán, mint az előző húsz évben, tavaly 51 ilyen beavatkozást hajtottak végre, ezzel a szívklinika az európai centrumok rangsorában a második helyet foglalja el, világviszonylatban pedig az első tíz között van - ismertette Merkely Béla.

Hozzátette: minden donorszívet megpróbálnak hasznosítani, december 28-án például három, január 2-án pedig két szívátültetést végeztek el. A professzor megemlítette, hogy a műtétek csaknem felét vér nélkül végzik, vagyis a beavatkozások során a beteg idegen vért nem kap.

Merkely Béla beszélt arról is, szeretnék a várólistára kerülést gyorsítani, az utánkövetést javítani és ehhez egy új szívtranszplantációs osztályt létrehozni.

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár köszöntőjében azt mondta, a kormány nagy mértékben elismeri az oktatás, a kutatás és a gyógyítás egységét, ezért dolgozták ki az orvosképzés fejlesztési stratégiáját. A programra a kormány 150 milliárd forintot szán.

Az intézmény méltán lehet büszke sikereire - tette hozzá az államtitkár.

Szabolcs Zoltán szívsebész, a szívátültetési várólista-bizottság elnöke arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy az elmúlt évben 63 beteg került fel a szívátültetési várólistára, összesen 109 beteg fordult meg ezen a listán, és 47 százalékuk kapott új szívet. A várólistás betegek halálozási aránya 9 százalék, ami megfelel a nemzetközi adatoknak.

A várólistára kerülés és a műtét között eltelt idő eltérő az egyes esetekben: van, akinek szinte azonnal ajánlanak szívet, de olyan is, aki két évet vár a megfelelő szervre - közölte a professzor.

Bejelentette: 2017-ben országjáró, felvilágosító kampányt indítanak annak érdekében, hogy minél több rászoruló kerüljön fel az szívátültetésre várók listájára.

Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szervkoordinációs irodájának igazgatója elmondta, hogy 692 új beteg került fel tavaly a transzplantációs várólistára, az elmúlt évben három olyan donor volt, aki egy év alatti, a legidősebb 65 éves volt.

Az igazgató az adatokat ismertetve kifejtette, tavaly Magyarországon 587 donorszervet távolítottak el, ebből 60 szívkivétel történt. Tavaly 504 szervátültetést végeztek Magyarországon.

Schwartz Sándor, aki először kapott új szívet Magyarországon, a sajtótájékoztatón azt mondta, nem bánta meg, hogy akkor vállalkozott a műtétre, azóta tudja, hogy az új szív új lehetőség az életre. Hozzátette, kitartást kíván azoknak, akik új szívre várnak, "nem kell csüggedni, el fog jönni az ő idejük is".

Ladányi Márta egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár arról beszélt, hogy Magyarországon 300 ezer szívelégtelenséggel élő beteget kezelnek, és néhány százra tehető azok száma, akiknek a szívátültetés az egyetlen reális esély. Ezért is volt jelentős lépés, amikor Magyarország 2012-ben csatlakozott az Eurotransplanthoz, hiszen ezzel nőtt a szívátültetések esélye.

A helyettes államtitkár megemlítette azt is, hogy a kormány a városmajori klinikának 800 millió forint támogatást nyújtott, további 900 millió forintot fordított arra, hogy lehetővé vált tavaly december óta a magyarországi tüdőtranszplantáció. (Eddig a magyar betegeken Bécsben végezték a tüdőátültetést).

MTI - Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt