Három kiállítás is nyílt a Műcsarnokban

A 70. születésnapját ünneplő Szemadám György festőművész alkotásaiból, a 80 éves Kováts Albertnek és a Magyar Festők Társásága tagjainak a munkáiból, valamint Zoltán Márai Flóra műveiből nyílt kiállítás kedd este a Műcsarnokban a Kertek és műhelyek című kiállítássorozat keretében, az intézménynek Az első aranykor című reprezentatív történeti tárlatához kapcsolódóan.

Az épület megnyitásának 120. évfordulóját ünneplő Műcsarnok Kertek és műhelyek című kiállítássorozata azon jeles mai alkotók előtt tiszteleg, akik szintén kerek évfordulót ünnepelnek, a tárlaton a felkért művészek újabb munkáit mutatják be. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: az első aranykor című kiállítás és a most nyíló három tárlat egyidejű bemutatásával a képzőművészeti folyamatosság tapasztalható meg a Műcsarnokban.

"Visszatekintés a múltba és az előretekintés a jövőbe együtt van jelen, most itt megjelenik a múlt, a jelen és a jövő hármasának a szövetsége" - mondta. Szemadám György kiállításának kurátora Vörösváry Ákos volt. Sturcz János művészettörténész, az MMA levelező tagja hangsúlyozta: Szemadám György nem datálja műveit. Festészete olyan, mint egy önálló zárt belső álomvilág, amelyben nincs változás vagy mozgás: minden csendes, békés meditatív.

Szemadám György eredetileg ornitológus, madarakkal foglalkozó tudós szeretett volna lenni; képeinek kezdetektől fogva egyik legjellegzetesebb témája a madár. Madarai közvetítők: szellemi átjárók, spirituális kapuk küldöttei. Művei valóságos vagy belső szellemi önarcképek, ahol a madarak emberek módjára viselkednek. "Néhol egészen közeli nézőpontból láthatjuk őket, amitől azok portrészerű arcokká válnak, akiknek szemébe nézve, azon keresztül a lelkükbe tekinthetünk " - mondta Sturcz János.

A Kertek és Műhelyek sorozat másik kiállításának címe 80+20 Kováts Albert és a Magyar Festő Társasága. A kiállítás kurátora Szeifert Judit. Heinrich László művészeti író megnyitójában hangsúlyozta, hogy a 80 éves Kováts Albert a magyar festészet egyik doyenje, aki kulturális szervezőként is tevékenykedik. Húsz évvel ezelőtt egyik alapítója volt, 2002 óta pedig elnöke a csaknem 300 tagot számláló Magyar Festészeti Társaságnak. A művész önálló kiállítása mellett a társaság 27 tagjának munkái szerepelnek a tárlaton.

Heinrich László hangsúlyozta, hogy a kollázs az 1980-as években vált kizárólagos műfajjá Kováts Albert művészetében, de mint képszerkesztési elv folyamatosan jelen van életművében. Munkásságának másik, kontinuitást jelentő tényezője a tematika: a visszatérő szereplők és motívumok - diktatúrák arctalan katonáinak, tisztjeinek, uralkodóinak és szenvedő alanyainak - jelenléte. Kováts Albert művészetének emblematikus alakja Übü, illetve az "übüséget" képviselő egyéb lények. Képeinek fontos motívuma a labirintus, a hálózat, a térképszerkezet, amely jelképesen az emberi lét, illetve a mindenkori hatalmak útvesztőinek megjelenítése is - mondta Heinrich László.

Zoltán Mária Flórának Az avignoni hálószoba címmel nyílt kiállítása, amelynek kurátora Mayer Marianna volt. Vadas József művészettörténész megnyitójában hangsúlyozta, hogy a művész közelgő születésnapja adta az apropót a kiállításhoz, amely eltér a hagyományostól. Kamarabemutatóként válogatás látható a művész legújabb periódusából.

A kiállítás 2013 és 2016 között készült képeit vonultatja fel, amelyek önállóságuk ellenére is ciklust alkotnak. Műveinek hátterében jól felismerhetően ugyanaz a motívum, az alkotó által az univerzum alapegységének tekintett négyzet jelenik meg. A 2013-as stílusváltást követően legújabb korszakának munkái színgazdag, nonfiguratív festmények - hívta fel a figyelmet. A három művész kiállítása január 8-ig tekinthető meg.

MTI