Debrecen pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre

2016. január 22. péntek 14:00

Debrecen pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre

Debrecen megpályázza a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet, amelyet egy brit várossal együtt tölthet be - jelentette be a település polgármestere pénteken a térség országgyűlési képviselőivel tartott rendkívüli sajtótájékoztatón. 

Papp László felidézte, Debrecen 2004-ben kandidált a 2010. évi cím elnyerésére, de akkor Pécs lett Európa Kulturális Fővárosa.

A város azóta az akkori pályázatban szereplő több kulturális fejlesztést megvalósított: elkészült a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ, a Kölcsey Központ, és megújult a nagyerdei szabadtéri színpad - sorolta polgármester, aki szerint a város elérhetősége is javult: ma már Európa számos nagyvárosával van légi összeköttetése.

Papp László szerint Debrecennek vannak kulturális tervei és ambíciói, ami megalapozza a mostani kandidálást. A Modern városok program keretében megkapják azokat a forrásokat, amelyekből megújul a Csokonai Színház épülete, és elvi megállapodást kötöttek a kormánnyal, hogy a szerkezetkész állapotban lévő Latinovits Színház befejezését a magyar-román határon átnyúló alapokból támogatják.

A polgármester hozzátette: szakmai grémium alakul a pályázat részleteinek kidolgozására, a dokumentumban fontos szerepet szánnak a térség településeinek bevonására, és - egyetemváros lévén - a kulturális örökséget továbbvinni hivatott ifjúságra.

Kósa Lajos, Debrecen korábbi polgármestere, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint a város már számos nemzetközi fórumon bizonyította, hogy képes nyerni. "Minden olyan lehetőséget, ami Debrecen további fejlődését támogatja, meg kell ragadni, és ez most komoly lehetőség" - mondta. Kósa Lajos szerint Debrecen Magyarország vezető vidéki városa, amely az elmúlt években európai összehasonlításban is egyedülállóan fejlődött.

Debrecennek jó esélye van arra, hogy nyerjen a pályázaton, de olyan fejlesztéseket kell magvalósítani, amelyek később is fenntarthatók lesznek - figyelmeztetett.
Halász János országgyűlési képviselő, Debrecen korábbi kulturális alpolgármestere párhuzamot vont a 2004-es és a mostani pályázat között. Szavai szerint a "szocialisták zsákmánynak tekintették a kulturális főváros cím megszerzését", de a Fidesz kellett Pécsett is ahhoz, hogy meg tudják valósítani a programokat. A mostani kormány nem zsákmányként, hanem lehetőségként tekint erre a folyamatra, pályázatot hirdet, amelyet nemzetközi szakértői zsűri fog elbírálni - mutatott rá a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) felügyelő testületének elnöke. Kósa Lajos hozzátette: Debrecen képes nyerni, "ha nem cinkelt lapokkal játszanak" a bírálók, és most tisztességes verseny lesz a városok között.

Papp László polgármester az MTI kérdésére válaszolva meggyőződésének adott hangot, hogy hamarosan lehull a lepel a Déri múzeumban letakarva őrzött Golgotáról, és ha Debrecen nyer a kulturális főváros pályázaton, komoly vonzerő lesz a híres Munkácsy-trilógia.

Hozzátette, folyamatos kapcsolatban van Pákh Imrével, a Golgota tulajdonosával, aki az Egyesült Államokból februárban érkezik Magyarországra. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank is keresi a megoldás mielőbbi lehetőségét - mondta Debrecen polgármestere.

Képünkön: Kósa Lajos, Debrecen korábbi polgármestere, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a térség országgyűlési képviselője (középen) beszél a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban tartott rendkívüli sajtótájékoztatón. Mögötte Pósán László fideszes országgyűlési képviselő, Komolay Szabolcs (Fidesz-KDNP) alpolgármester, Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester és Halász János, a Fidesz parlamenti képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia felügyelő testületének elnöke.

MTI - Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt