A veszély neve: népvándorlás - fogalmazott évértékelő beszédében Orbán Viktor

A polgári Magyarország, a nemzeti-keresztény korszak építése zajlik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Várkert Bazárban tizennyolcadik alkalommal tartott évértékelő beszédében. Hangsúlyozta azt is, hogy "Brüsszelt meg kell állítani". 

A szabadság és a nemzeti függetlenség megvan, úgy, mint ritkán az elmúlt 100 évben. Önkény nincs, vezetőinket magunk választjuk meg, az alkotmány megadja a kötelességeket és a jogokat, a vélemény és a szólás szabad. A kérdés azonban, hol tart Magyarország a történelmi időben? - tette fel a kérdést Orbán Viktor 18. évértékelő beszédében.

Túl vagyunk már a 21. század első egyhetedén, mégis sokszor a 20. században gondoljuk magunkat. 1990-től máig több idő telt el, mint amennyi a két világháború közötti távolság volt. Hosszabb, mint a Horthy-rendszer volt, és már csak 7 év, és elhagyjuk a Kádár-rendszert, ezért mondanunk kell valamit az eddig elmúlt időről - fogalmazott a kormányfő.

Jelenleg a polgári Magyarország, a nemzeti-keresztény korszak építése zajlik - mondta Orbán Viktor.

Magyarország repülőrajtot vett

Most lehet cselekedni, alkotni, most van értelme bátornak lenni, "kitartóan szedni a lábunkat", menni előre céltudatosan, önbizalommal - fogalmazott.

Mint mondta, most épül, épülhet az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, nemzeti-keresztény korszaknak, "magyar országnak" gondolunk.

Közölte: Magyarország 2014-ben lezárta a stabilizálás korszakát, új szakaszt nyitott, és "repülőrajtot" vett.

A polgárosodás útján azonban nincsenek kiszámítható távolságok. Tíz évet már megtettünk, de nem tudjuk, hogy az a teljes út hányadát jelenti - vélte.

Ha nem félünk másfél századdal magunk mögé tekinteni: akkor kellett 50 esztendő, hogy a legnagyobb nemzetek közé kerüljünk. 50 év alatt csodát tettünk a kiegyezés után.

Minden bajunk mellett is erősek, műveltek, gazdagok voltunk. Ki tudja, mi lett volna, ha a bécsi udvar nem ránt be minket a háborúba? - tette fel a kérdést.

A Horthy-rendszer után, a kommunizmus alatt aztán törpejárásban kellett közlekednünk. Az időszak csak egy újabb kérdéssel járult hozzá ahhoz, hol is tartunk: ha 45 évig megyünk befelé az erdőbe, hány évig tart kifelé belőle?

"Hogyan lehettünk ilyen tökkelütöttek?" 

A rendszerváltás után aztán hirtelen még jobban lemaradtunk Európa nyugati felétől, még jobban, mint előtte. Pedig demokrácia és piacgazdaság lettünk. Valamennyi uniós ország megragadta a 2004-es EU-s csatlakozást, kivéve minket. Hogy lehettünk ilyen "tökkelütöttek"? - elmélkedett a kormányfő.

Minden kilátástalanná és megroggyanttá vált. Aztán három év alatt stabilizáltuk a gazdaságot, csökkentettük a munkanélküliséget, hazaküldtük az IMF-et, lejárat előtt visszafizettük a kölcsönüket és idén visszafizetjük az EU pénzét is.
Visszaszereztük az esélyt egy újabb történelmi felzárkózáshoz - sorolta.

Ez nem egyszerű, nem könnyű és nem gyakori, az elmúlt 50 évben kevesebb mint 10 országnak sikerült beverekednie magát a legjobbak közé - hangsúlyozta a miniszterelnök. Sikerült pályát nyitni magunk előtt, a többi között csökkent a személyi jövedelemadó, mérsékeltük a rezsiköltségeket, emelkedtek a bérek és több maradt a családoknál - fűzte hozzá.

Orbán Viktor szerint a sikerhez küzdelemre és együttműködésre lesz szükség a piac és az állam között az következő években is. Szűk látókörű és ostoba minden osztályharc, ezért a leghatározottabban vissza kell verni minden ilyen próbálkozást. Ehhez nagy, erős, stabil néppártra és néppárti kormányzásra lesz szükség - húzta alá.

Beszélt arról is, hogy a kormány megvédte a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat, erőn felül támogatta a családokat, helyreállította a közrendet, illetve megmentette az iskolákat és a kórházakat.

Igazuk van a tanároknak és az egészségügyi dolgozóknak

Orbán Viktor hangsúlyozta: hatalmas adósságot vett le a kormány az önkormányzatok nyakából is. Ha elbírtunk ezzel és az IMF-fel, akkor a Klik sem foghat ki rajtunk - tette hozzá.

Hozzáfűzte azt is, hogy az egészségügyi alapellátásra 40 százalékkal többet adtak 2010 óta, több mint 500 milliárdot fordítottak kórházfejlesztésre, és rövidítették a várólistákat. Budapesten azonban baj van, ezért szükség van arra, hogy megépüljön egy új nagy fővárosi kórház - szögezte le.

A miniszterelnök évértékelőjében hangsúlyozta: igazuk van a tanároknak és az egészségügyi dolgozóknak. "Elismerjük a teljesítményüket, de amit az ország vállalni tud, azt megadja a kormány": minden évben mindenki léphet egyet előre. Ezt a gazdaság teljesítménye határozza meg - tette hozzá.

Szerinte a magyar gazdaság még mindig nem elég versenyképes, ezért sok mindennek kell még történnie: adócsökkentés, kevesebb bürokrácia, digitalizáció, magasabb vállalati és üzleti kultúra. Lesz munka bőven a kormányzati ciklus végéig - jelentette ki a miniszterelnök.

Mi, magyarok a békében vagyunk érdekeltek 

Úgy vélte, a politika - különösen a nemzetközi - bonyolult. Kérdés, hogy hol tartunk a világpolitika térképén: Berlin, Moszkva és Ankara a mi három nagy tájolási helyünk - emelte ki. Orbán Viktor beszédében: csak akkor lehetünk függetlenek és szabadok, ha mindhárom nagyhatalom egyszerre érdekelt ebben.

A magyar külpolitika vastörvénye, hogy mi, magyarok a békében vagyunk érdekeltek. Nem szabad engednünk, hogy belerángassanak minket különböző konfliktusokba - hangoztatta. A nagyképű, fellengzésre épülő nyugati politika nem a miénk, nem az érdekünk, helyette béke, együttműködés, nekünk kedvező regionális egyensúly kell, de ezt most veszély fenyegeti - hívta fel a figyelmet a kormányfő.

A veszély neve: népvándorlás - folytatta. A 2015-ös év véget vetett azoknak az időknek, amikor Európa biztonságát készpénznek vettük. Egy évvel ezelőtt arra figyelmeztettünk, hogy újkori népvándorlás fenyeget - utalt a kormányfő a migránshelyzetre. Ez már történelmi tény, senki sem vitatja, holott korábban kaptunk hideget-meleget miatta - tette hozzá.

Mi, közép-európaiak úgy haladunk előre, hogy mindig figyelünk a veszélyre. Nyugaton az elmúlt 50-60 évben nem ilyen volt az élet: jómódú, biztonságos, nyájas álomvilág, ahol elmosódtak a határok. Összemosódik az, ami van, és az, aminek lennie kéne. Mintha kicsorbult volna a valóságérzet - mondta.

Mi úgy tudjuk, a valóság az, amely akkor sem tűnik el, amikor már nem hiszünk benne. Ezért sem tévesztjük össze a vágyálmainkkal - fogalmazott. A következő időszak a népvándorlásról szól majd, amire nem voltunk felkészülve. Ideje ezért elengedni az illúziókat, az ideológiákat - nyomatékosította.

Ha nem állunk a sarkunkra gyorsan, akkor Európa és a muszlim világ közti feszültség kezelhetetlenné válik. Még van rá idő, de a realitások talaján kell maradnunk - mondta.

A történelem ránk rúgta az ajtót, veszélyben a kultúránk, az életünk

Úgy vélte, a népvándorlások sohasem békés természetűek. Amikor nagy tömegek új hazát keresnek, akkor az óhatatlanul konfliktusokhoz vezet, mert a helyiek meg akarják védeni az életformájukat, életüket. Orbán Viktor hangsúlyozta: a történelem ránk rúgta az ajtót, veszélyben a kultúránk, az életünk.

Beszédében kiemelte, hogy nem a migránsokra kell haragudni, hisz ők is áldozatok. A baj az, hogy nem azt tesszük, mi európaiak, ami az érdekünk lenne. A népvándorlást meg lehet fékezni - mondta. Európa egy félmilliárdos közösség, többen vagyunk, mint az oroszok és az amerikaiak együttvéve, a lehetőségeink is adottak ehhez. Brüsszel azonban nem képes megfékezni az áradatot, és még a szándék sincs meg benne - emelte ki.

Pedig volna mit megvédeni: Európa keresztény, független, szabad országokból áll. De azért, mert létezik egy önálló európai civilizáció, nem azt jelenti, hogy az jobb, mint a muzulmán, csak más - különbséget lehet tenni - világított rá. Azt halljuk az európai vezetőktől, hogy segítenünk kell, legyünk szolidárisok - ez természetesen, nincs a szívünk helyén kő, de az agyunk helyén sincs - tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet: ha itt segítünk, ide jönnek, ha ott, akkor ott maradnak. Ennek belátása helyett Brüsszelből biztatni kezdték a szegényeket, hogy jöjjenek Európába. Brüsszelben és néhány európai fővárosban a politikai és szellemi elit világpolgár, szemben a nép nemzeti érzelmével. Sokan ezért szóba sem állnak a saját népükkel - mondta.

Ez azt jelenti, hogy az igazi baj nem Európán kívül, hanem belül van. Így jött létre a világtörténelem legbizarrabb koalíciója: az embercsempészek, a jogvédők és európai csúcspolitikusok között arra, hogy ideszállítsanak több millió migránst - emelte ki a kormányfő.

Olyan országokból engedünk be ellenőrizetlenül embereket, amelyekkel háborúban állunk. Nem tudjuk, ki terrorista, vagy valóban rászoruló. Ez őrültség, nincs rá jobb szó - közölte a miniszterelnök.

Szerinte a brüsszeli tehetetlenség egyre nagyobb problémát okoz. A görögök délről tolják, északról a német szirénhangok csábítják a migránsokat. A balkáni országok védik Európát, de ez kevés, meg kell erősíteni a védekezést. Eddig mindez mintegy 85 milliárd forintba került nekünk, és csak magunkra számíthatunk - jelentette ki.

Nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel a törvények fölé helyezze magát 

Közölte: az ország eredményt, stabilan megvédett határvonalat vár. Ha szükséges, Szlovéniától Ukrajnáig teljes hosszban meg fogjuk védeni - tette hozz, majd kiemelte: megmutatjuk mindenkinek, hogy Magyarország szuverén ország, csak úgy lehet a területére lépni, ha betartják a törvényeinket.

Brüsszelt ezért meg kell állítanunk, a kötelező betelepítési kvótát vissza kell vernünk - emelte ki évértékelő beszédének második felében Orbán Viktor. 120 ezer emberről már döntöttek, harcolunk is a bíróságon ennek megsemmisítéséért - húzta alá.

Ugyanakkor minden bevándorlóra és tagországra állandó és folyamatos szétosztási kötelezettséget akarnak. A miniszterelnök szerint az EU két táborra oszlik: unionistákra és szuverenistákra. Előbbiek az Európai Egyesült Államokat, utóbbiak erős nemzeti államokat akarnak. Nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel a törvények fölé helyezze magát - hangsúlyozta -, mi minden törvényt és egyezményt betartottunk. Nem fogunk bűnözést, homofóbiát és antiszemitizmust importálni Magyarországba - mondta. Itt nem lesznek törvénytelen negyedek, felgyújtott táborok, és asszonyainkra, lányainkra vadászók - fűzte hozzá. Nem adjuk fel azon jogunkat, hogy eldönthessünk: kivel szeretnénk együtt élni és kivel nem - emelte ki Orbán Viktor.

Magyarországgal szembeni hang "nyers, durva és agresszív", ráadásul az uniós források megvonásával is büntetni akarnak minket . Magyarország 45 évnyi kommunizmus után kivérezve, legyengülve megnyitotta kapuját a nyugati cégek előtt. Amennyit kaptunk, azok ugyanannyit ki is vittek. Kvittek vagyunk - szögezte le a miniszterelnök.

Brüsszel ellenében a népakaratra kell támaszkodnunk, nyissunk teret az emberek hangjának - szólított fel a kormányfő. Nem hozhatunk az emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató döntéseket. Ezért írtuk ki a népszavazást - nem a már elfogadott, bíróságon megtámadott kvóta, hanem a folyamatos, állandó kvóta ellen kell véleményt mondanunk - fogalmazott.

Európában sokféle nézet van, de egyikünk sem akarja, hogy a mi Európánk térdet hajtson a más erkölcsöket és szokásokat harciasan követelő, vízözönszerűen közeledők előtt. Ezt nem hagyjuk. Hajrá Európa, hajrá magyarok! - zárta 18. évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.

MTI - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd