A lakossági fűtés szennyezi a legjobban a levegőt

Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés levegőszennyezése, miközben a lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott - hangzott el a Tiszta fűtés című nemzetközi konferencián kedden Budapesten, az eseményt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Levegő Munkacsoport rendezte a német Deutsche Umwelthilfe és a Dán Ökológia Tanács közreműködésével.

A konferenciáról kiadott közlemény ismerteti: Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint. A gyermekek életesélyeit átlagosan 6-18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő.

A biztosi hivatal vizsgálata szerint a légszennyezés fő előidézője, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban éget fát, lignitet, barnaszenet, sőt nemegyszer hulladékot. Míg 2000-ben a lakossági fűtésből származó egészségkárosító részecske-kibocsátás (PM10) az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, addig 2013-ban már 45 százalékát. Az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék (PM2,5) kibocsátásának 74 százalékáért a lakossági égetés volt a felelős. Ezeket a tüzelőanyagokat ráadásul gyakran elavult berendezésekben, nem megfelelő tüzelési technikával égetik, ami tovább fokozza a károsanyag-kibocsátást. Sokszor égetnek avart, illetve hulladékot nyílt téren is.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kifejtette: egy fával fűtő átlagos magyar háztartásnak a tűzifa évente mintegy 250 ezer forintjába kerül, az emiatti légszennyezés okozta megbetegedések és halálozások költségeit is hozzáadva azonban legalább 500 ezer forintba kerül a társadalomnak. A lignit esetében a vásárláskor kifizetett összeg 150 ezer forint, a valódi költség viszont 650 ezer forint. A műanyag és egyéb hulladékok égetése - ami egyébként jogszabályokba ütköző cselekmény - még ennél is sokkal többe kerül a társadalomnak - tette hozzá.

Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent a szállópor-szennyezettség, és ma már kétharmad részben a lakossági fűtésből ered. A lakossági tüzelő berendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, ez az uniós szabályozás alapján a 2020-as évek elejétől lesz kötelező. A környezetvédelmi tárca fontos feladatának tekinti a lakossági tüzelési módokkal kapcsolatos tudatformálást, ezért indította a Fűts okosan kampányt - ismertette.

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője szerint a rossz fűtési szokások elsősorban az ismerethiány és a felelőtlenség következményei, bár helyenként kétségkívül hozzájárul a lakosság szegénysége is. További gond, hogy a hatóságok lényegében nem lépnek fel az illegális égetésekkel szemben, hivatkozással arra, hogy nincs eszköz a kezükben a helyzet kezelésére.

Axel Friedrich, a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség környezet, közlekedés és zaj főosztályának korábbi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a részecskeszennyezés nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez is. Az északi félteke országaiban kibocsátott kormot ugyanis a szél elviszi az Északi-sarkvidékre és a gleccserekre, ahol leülepszik, így a fehér jég és hó szürkévé válik, és sokkal inkább elnyeli a hőt. Az Északi-sarkvidék állandó jégtakarója mára már 94 százalékkal csökkent a 40 évvel ezelőttihez képest.

Patrick Huth, a Deutsche Umwelthilfe projektvezetője elmondta, hogy a lakossági fűtés Németországban is a részecskeszennyezés fő forrása. Bár elvben szigorú előírások vonatkoznak a kályhákra és kazánokra, túl sok a kiskapu. A gyári tesztek alapján kimutatott adatok - az autókhoz hasonlóan - sokszor köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Mivel a probléma minden országot érint, nemzetközi összefogás szükséges a megoldására. Ezért is indított közös kampányt Tiszta fűtés címmel több civil szervezet az Európai Bizottság LIFE+ programja támogatásával - mondta

MTI